Egy derűlátó, optimista és vagány nemzedék válik éppen felnőtté - legalábbis az emberi erőforrások minisztere szerint. Balog Zoltán a kormánynak készített, 15-29 évesek körében elvégzett Magyar Ifjúság Kutatás 2016 eredményeinek hétfői ismertetésekor beszélt arról, hogy a magyar fiataloknak egyre kevésbé jelent problémát a munkavállalás, mert tehetségesek és bizalommal fordulnak a jövő felé. Balog azt is leszűrte a kutatásból, hogy a fiatalok nagy részének fontos a közösséghez, a nemzethez tartozás, ezért jobban is törődnek az országgal, valamint egyre többen tekintik Magyarországot „a legjobb helynek", ahol az életüket el tudják képzelni.
A miniszter optimizmusát némileg árnyalta a felmérést készítő Kutatópont kutatási igazgatója. Székely Levente nem állt be az örömteli sikerpropagandába, és említést tett a kutatás eredményeinek aggasztóbb feléről is. Ezek szerint a fiatalok majdnem fele anyagi nehézségekkel küszködik, köreikben a létbizonytalanság és az elszegényedés jelenti a legnagyobb gondot. További problémaként jelölték meg a céltalanságot, bizonytalanságot, a kiszámíthatatlan jövőt. Kiderült az is, hogy bár 2012 óta valamivel több fiatalt érdekel a politika, a közéleti kérdések jobban foglalkoztatják őket. Kellemetlenül érhette az illiberális rendszert építő kormány képviselőit, hogy a kutatás szerint a fiatalok többsége liberális, s csak ezt követően jobboldali vagy mérsékelt.
Munka, család
Nem fest túl jó képet a fiatalság állapotáról az SOS Gyermekfalvak ugyancsak tegnap publikált kutatása sem. Igaz, ebben a felmérésben csak középiskolásokat kérdeztek, az eredmények így is - vagy így még inkább - elszomorítóak. Kiderült például, hogy a fiatalok jelentős többsége (mintegy 70 százaléka) aggódik a jövője miatt. Még a magukat a gazdagabb rétegbe soroló családok gyermekei közül is minden harmadiknak vannak félelmei. A szegényebbek között ez az arány kiugróan magas: a szegény gyerekek több mint 80 százaléka retteg a jövőtől. De még az átlagosnak mondható jövedelemmel rendelkező családokban is a gyerekek 73 százaléka aggódik.
A jövő szempontjából azt tartják a legfontosabbnak a középiskolások, hogy olyan munkájuk legyen, amit élveznek. Nagyon sokan, minden második megkérdezett tart a munkanélküliségtől. A munkát a család követi, a fiatalok 60 százaléka fontosnak tartja, hogy legyen párkapcsolatuk, idővel férjük, feleségük (a megkérdezettek 40 százaléka tart attól, hogy nem lesz családja). Ebben a kérdésben a kormány kutatása arra a megállapításra jutott, hogy az elmúlt években valamivel emelkedett a házasodási kedv a fiatalok körében. Ám az SOS felmérése szerint csak minden harmadik középiskolás szeretne majd gyereket a jövőben.
Bizonytalan továbbtanulás
A középiskolások több mint fele nagyon fél attól, hogy nem veszik fel egyetemre, főiskolára, nem tud továbbtanulni. Bár a kutatásban a félelmek okait nem említik, ebben a kérdésben nagy szerepet játszhatnak a kormány felsőoktatási felvételit szigorító intézkedései. Az egyik ilyen, hogy 2020-tól csak azok kerülhetnek be egyetemre, főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. A nyelvvizsgaszigort több szakmai szervezet is kritizálta, ám a kormány egyelőre nem enged: Balog Zoltán szerint minden évben nő azon középiskolások száma, akik eleve nyelvvizsgával kerülnek be a felsőoktatásba, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pedig azzal érvelt, a diákoknak így is ötéves felkészülési időt adtak.
Azt viszont nem veszi figyelembe a kormány, hogy az iskolai idegennyelv-oktatás a legtöbb intézményben továbbra sem képes arra, hogy felkészítse a diákokat a középfokú nyelvvizsgára. Vagyis ezt a követelményt sokan csak magántanárral, különórákkal tudnák teljesíteni - már akik meg tudják fizetni. Félő, hogy ezzel az intézkedéssel a szegényebb családok gyerekei kiszorulnak a felsőoktatásból. Székely László alapjogi biztos egyik legutóbbi jelentése is rámutatott: a kormány alapjogi szempontból aggályosan és kellő előkészítés nélkül írta elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát. Azt javasolta, előbb javítsanak az iskolai nyelvoktatás infrastruktúráján, és csak utána szigorítsanak.
Vonzó kivándorlás
Az SOS arra is kíváncsi volt, hol képzelik el jövőjüket a tizenévesek. Kiderült: minden tizedik középiskolás külföldön képzeli el az életét. Az emberminiszter állításával („Magyarország a legjobb hely") ellentétben már több százezren bizonyították, hogy Magyarországon élni ma mégsem olyan klassz. Nemcsak a diákok körében növekszik egyre inkább azok aránya, akik valamilyen külföldi felsőoktatási intézményben szeretnének továbbtanulni, de a szakmunkások, illetve a diplomások közül is egyre többen hagyják el az országot - utóbbiak ráadásul családostul. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Intézetének tavaly őszi tanulmánya szerint a biztos munkalehetőségek miatt vándorolnak külföldre a magyarok: köreikben a 25-64 évesek 91 százaléka foglalkoztatott, míg Magyarországon ebben a korcsoportban az arány 64 százalék.
Nem véletlen, hogy európai összehasonlításban sem a Magyarországon élő fiatalok a legboldogabbak. A Millennial Dialogue nemzetközi ifjúságkutatás eredményei szerint Magyarországon háromszor annyi fiatal elégedetlen az életével, mint mondjuk Lengyelországban vagy Bulgáriában és ötször annyi, mint Ausztriában. A boldogságérzet ráadásul a kor előrehaladtával romlik: míg az imént említett három országban szinte nincs változás a 25 év alattiak és felettiek boldogságérzete között, Magyarországon a különbség 15 százalék. A jövőbeni kilátásokat is a magyarok látták a legkevésbé biztatónak. Pedig az SOS Gyermekfalvak kutatásában arra a kérdésre, mit tartanak a legfontosabbnak a jövőben, a középiskolások mintegy fele mindössze annyit válaszolt: csak annyit akarnak, hogy boldogok legyenek.
