Az egész eljárást meghatározta a késlekedés, vagyis, hogy évek teltek el a tárgyalásig, emiatt az elévülés problémájával is szembe kellett néznie a vádhatóságnak.
Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtek miatt elöljárói intézkedés, illetve elöljárói gondoskodás, továbbá felelősségre vonás elmulasztásával vádolt meg három rendőr tábornokot - Bene László akkori országos főkapitányt, Gergényi Pétert és Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori vezetőjét -, valamint tucatnyi rendőrtisztet, és felfüggesztett szabadságvesztést vagy enyhébb szankciót indítványozott.
A vádlottak az eljárás során zömmel tagadták bűnösségüket és felmentést kértek.
Az elsőfokú büntetőper két évig tartott, a Fővárosi Törvényszék 2015 októberében kihirdetett nem jogerős ítélete szerint Gergényi Péter elöljárói intézkedés elmulasztása, a per negyedrendű vádlottja - aki a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka volt - parancs iránti engedetlenség miatt a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesült. A többi vádlott esetében elévülés miatt megszüntette az eljárást az elsőfokú bíróság.
A másodfokú ítélet szóbeli indoklásakor a tábla tanácselnöke leszögezte: Gergényi Péter vonatkozásában helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy elöljárói intézkedési kötelezettségét megszegte. Azzal követte ezt el, hogy nem intézkedett a tévészékház ostrománál az alkalmatlan helyszínparancsnok leváltásáról és a rendőrség hatékony alkalmazásáról. Emiatt az odavezényelt csapatok felmorzsolódtak, a nem megfelelő irányítás miatt nem tudták ellátni feladatukat és végül feladták a székházat.
Dobozi József harmadrendű vádlottról szólva a tanácselnök kifejtette: nem osztja azt az ügyészi álláspontot, hogy a fegyelmi felelősségre vonások iránti intézkedés elmulasztásával azt erősítette volna az állományban, hogy a mulasztásoknak, fegyelemsértéseknek nincs következményük.
A tábla szerint nem bizonyítható az az ügyészi feltételezés, hogy van összefüggés a megvádolt parancsnokok mulasztásai és az alárendeltek túlkapásai között. Az eljárás megszüntetése az érintett vádlottaknál annyit jelent, hogy legfeljebb vétséget követhettek el, az azonban - ha egyáltalán megtörtént - már elévült.
Az eljárás kezdetén eredetileg azt kérték volna számon, hogy a rendőrség szabályosan járt-e el a 2006-os események során – mondta lapunknak Bárándy Péter, Dobozi József védője. Később azonban csak periferiális részleteket vettek elő, mint például, hogy a rendőri vezetők gondoskodtak-e védőfelszerelésről, illetve az esetleges szabálytalanságok miatti felelősségre vonásról.
Az egész eljárást meghatározta a késlekedés, vagyis, hogy évek teltek el a tárgyalásig – mondta az ügyvéd –, emiatt az elévülés problémájával is szembe kellett néznie a vádhatóságnak. Ezért ragaszkodhatott az ügyészség például ahhoz, hogy a vezetők a szolgálatban nem vétséget, hanem bűntettet követtek el, ami minősített eset, súlyosabb büntetéssel, tehát nem évült volna el. Ezt azonban a vádiratban sem indokolták meg.
Bárándy Péter szerint egy ilyen eljárás végén „visszajön az életkedve”, mert a korrekt tárgyalásokon érezhetően kizártak minden lehetséges külső nyomást, így a bírósági eljárás tökéletesen rendben folyt.
Az ítélőtábla Gergényi esetében a felfüggesztett szabadságvesztésre irányuló ügyészi indítványt eltúlzottnak tartotta tekintettel arra, hogy a 2006-os események felkészületlenül érték a rendőrséget, azóta több mint egy évtized eltelt, a vádlottnak pedig kifogástalan a szolgálati múltja.
Gergényi és Dobozi a Népszava kérdésre nem kommentálták az ítéletet. A volt budapesti főkapitány ügyvédje, Gulyás Gábor azt mondta, az ítéletet természetesen tudomásul veszik és végrehajtják, de nem értenek egyet vele; amikor megkapják az írásos indoklást, megvizsgálják a további jogorvoslat lehetőségét.
