Fővárosi Ítélőtábla;Gergényi Péter;pénzbüntetés;rendőrperek;

Négyszázezer Gergény Péter büntetése FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI

- Pénzbüntetés Gergényinek

Jogerősen 400 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt hétfőn a Fővárosi Ítélőtábla a 2006-os őszi eseményekkel összefüggésben elkövetett katonai bűncselekmények vádjával magas rangú rendőrtisztek ellen indult büntetőperben.

Az egész eljárást meghatározta a késlekedés, vagyis, hogy évek teltek el a tárgyalásig, emiatt az elévülés problémájával is szembe kellett néznie a vádhatóságnak.

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtek miatt elöljárói intézkedés, illetve elöljárói gondoskodás, továbbá felelősségre vonás elmulasztásával vádolt meg három rendőr tábornokot - Bene László akkori országos főkapitányt, Gergényi Pétert és Dobozi Józsefet, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori vezetőjét -, valamint tucatnyi rendőrtisztet, és felfüggesztett szabadságvesztést vagy enyhébb szankciót indítványozott.

A vádlottak az eljárás során zömmel tagadták bűnösségüket és felmentést kértek.

Az elsőfokú büntetőper két évig tartott, a Fővárosi Törvényszék 2015 októberében kihirdetett nem jogerős ítélete szerint Gergényi Péter elöljárói intézkedés elmulasztása, a per negyedrendű vádlottja - aki a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka volt - parancs iránti engedetlenség miatt a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesült. A többi vádlott esetében elévülés miatt megszüntette az eljárást az elsőfokú bíróság.

A másodfokú ítélet szóbeli indoklásakor a tábla tanácselnöke leszögezte: Gergényi Péter vonatkozásában helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy elöljárói intézkedési kötelezettségét megszegte. Azzal követte ezt el, hogy nem intézkedett a tévészékház ostrománál az alkalmatlan helyszínparancsnok leváltásáról és a rendőrség hatékony alkalmazásáról. Emiatt az odavezényelt csapatok felmorzsolódtak, a nem megfelelő irányítás miatt nem tudták ellátni feladatukat és végül feladták a székházat.

Dobozi József harmadrendű vádlottról szólva a tanácselnök kifejtette: nem osztja azt az ügyészi álláspontot, hogy a fegyelmi felelősségre vonások iránti intézkedés elmulasztásával azt erősítette volna az állományban, hogy a mulasztásoknak, fegyelemsértéseknek nincs következményük.

A tábla szerint nem bizonyítható az az ügyészi feltételezés, hogy van összefüggés a megvádolt parancsnokok mulasztásai és az alárendeltek túlkapásai között. Az eljárás megszüntetése az érintett vádlottaknál annyit jelent, hogy legfeljebb vétséget követhettek el, az azonban - ha egyáltalán megtörtént - már elévült.

Bárándy: visszatért az életkedvem
Az eljárás kezdetén eredetileg azt kérték volna számon, hogy a rendőrség szabályosan járt-e el a 2006-os események során – mondta lapunknak Bárándy Péter, Dobozi József védője. Később azonban csak periferiális részleteket vettek elő, mint például, hogy a rendőri vezetők gondoskodtak-e védőfelszerelésről, illetve az esetleges szabálytalanságok miatti felelősségre vonásról.
Az egész eljárást meghatározta a késlekedés, vagyis, hogy évek teltek el a tárgyalásig – mondta az ügyvéd –, emiatt az elévülés problémájával is szembe kellett néznie a vádhatóságnak. Ezért ragaszkodhatott az ügyészség például ahhoz, hogy a vezetők a szolgálatban nem vétséget, hanem bűntettet követtek el, ami minősített eset, súlyosabb büntetéssel, tehát nem évült volna el. Ezt azonban a vádiratban sem indokolták meg.
Bárándy Péter szerint egy ilyen eljárás végén „visszajön az életkedve”, mert a korrekt tárgyalásokon érezhetően kizártak minden lehetséges külső nyomást, így a bírósági eljárás tökéletesen rendben folyt.

Az ítélőtábla Gergényi esetében a felfüggesztett szabadságvesztésre irányuló ügyészi indítványt eltúlzottnak tartotta tekintettel arra, hogy a 2006-os események felkészületlenül érték a rendőrséget, azóta több mint egy évtized eltelt, a vádlottnak pedig kifogástalan a szolgálati múltja.

Gergényi és Dobozi a Népszava kérdésre nem kommentálták az ítéletet. A volt budapesti főkapitány ügyvédje, Gulyás Gábor azt mondta, az ítéletet természetesen tudomásul veszik és végrehajtják, de nem értenek egyet vele; amikor megkapják az írásos indoklást, megvizsgálják a további jogorvoslat lehetőségét.

Vélemények
Demokratikus Koalíció
Az ítélet azt jelzi, hogy a magyar rendőri vezetők alapvetően jól végezték a dolgukat, amikor „egy puccskísérletet akartak megakadályozni" - mondta Gréczy Zsolt szóvivő. Kijelentette, az események mögött „Orbán Viktor és a Fidesz állt", és "amennyiben voltak rendőri túlkapások, ezeket akkor természetesen kivizsgálták". A pénzbüntetés mögött az is állhat - vélekedett -, hogy „valamilyen elmarasztaló ítéletet mindenképpen kellett hozni, mert az Orbán-rezsim nehezen viselte volna el, hogy a 2006-os rendőrtábornokok ezt teljesen ép bőrrel megússzák".
Jobbik
Az ítélettel ismét szembeköpték a magyar demokráciát; 2006 Gyurcsány Ferenc felelőssége, azért viszont a Fidesz a felelős, hogy a volt miniszterelnök és a rendőri vezetők szabad lábon vannak. Jakab Péter, a párt szóvivője úgy fogalmazott, a Fővárosi Ítélőtábla „megmázsálta a 2006-os eseményeket a Fidesz törvényei alapján és arra a véleményre jutott: szemeket kilőni, embereket megnyomorítani, életeket tönkre tenni azzal különösebb probléma nincs".
Fidesz
Elfogadhatatlannak és felháborítónak tartja a Fidesz az ítéletet. Közleményük úgy fogalmazott: Gergényi Péter az egyik felelőse annak, hogy 2006 őszén „Gyurcsány Ferenc erőszakkal szétverette az ellene békésen tüntető tömeget". Politikai bosszúból több száz békés demonstrálót állítottak elő, sokakat meghurcoltak, sokan megsérültek, többen maradandó sérüléseket szenvedtek - írták.

Még soha nem láttam ilyet! - ezt mondta Lévai Albert, aki 35 éven át volt kompos Tiszacsegén az MTI tudósítójának, amikor zajlott a kompon rekedt fiatalember kimentése.