Azt gondolom, eljött az ideje a szocialista eszme rehabilitálásának!
A demokratikus ellenzék fő erejének, a szocialista pártnak - ha igazán szocialista akar lenni - nagy szüksége lenne olyan egyértelműen baloldali célok kitűzésére, amelyek tömegeket tudnak mozgósítani. Bátornak kell lenni! Egyik legütősebbként a címben leírt jelszót ajánlanám nekik. A program élére kell állítani a jóléti állam történelmi okokból megrendült és háttérbe szorult, ma már szinte elfelejtett eszméjét. Ez most újra nagyon időszerűvé vált. Az alábbiakban emellett érvelek.
Az egész világon elképesztő méreteket öltött a vagyon és jövedelem szélsőségesen egyenlőtlen eloszlása és e szakadék mélyülésének tempója. Ezt általános és növekvő elit- és globalizációellenesség kíséri. Ellenszerként egyre elterjedtebben alkalmazzák a demagógia, populista maszatolás és hablatyolás fegyverét - ez árad már egyes kormányok szintjén is, és sajnos sikeresen.
Érthetetlen, hogy a nyilvánvaló megoldást, az egyes országokban a gazdasági válság előtt oly sikeresen működött jóléti állam eszméjét annyira mélyre sikerült eltemetni, hogy mintha már el is felejtették volna. Újraalkotását nem veszi programba a baloldal, nem alakulnak tömegmozgalmak érte.
Kétségtelen, hogy a létező jóléti államokat a gazdasági válság nagy átmeneti visszalépésre kényszerítette - de az eszme szinte teljes eltűnését ennél általánosabb okoknak tulajdonítom. Azt gondolom, fő szerepe annak van, hogy a Szovjetunió bukásával nemcsak egy hosszan tartó gyilkos diktatúra süllyedt a pokol mélyére, de összeomlott az az ideológiai ellenpólus is, amelynek léte fékezte a globális és nemzeti nagytőke mohóságát. Megszűnt a józan belátás, ami miatt az állami újraelosztás kiegyenlítő funkciója erőteljesen működhetett. Helyébe egyre inkább az uralkodó elitek elterelő hadművelete lépett, és ma már a valódi társadalmi gondokat elfedő, demagóg, zavart keltő, összevissza szövegelés terelgeti a közbeszédet.
Az eszmék így kialakult zűrzavarának tengerében a demagógok sikerrel halásznak. Legnyilvánvalóbban Trump kormányalakításából látható, hogy elitellenes handabandázással elfedve a populizmus képes fenntartani, sőt még akár tovább is erősíteni a legfelső tízezrelék hatalmát. A globalizációellenességet pedig az idegenekkel szembeni veszélyérzet feltupírozásával, erre hivatkozó bezárkózással és a nacionalizmus szításával vezeti le.
A magyar kormány ebben élen jár. Az egész világnak ezt ajánlja, itthon meg ezzel szereli le a növekvő társadalmi elégedetlenséget. A demokratikus ellenzék nem találja az ellenszert, pedig a társadalom egyre növekvő frusztrációja megadná az alapot a támogatottsága növekedéséhez.
Az erősödő frusztráció döntően abból a gátlástalanságból ered, amellyel az uralkodó pártállam a vagyon- és jövedelemelosztást a saját vazallusai javára fordítja. A társadalom szociális érzékenységgel bíró része pedig elszörnyed a nem szűnő nyomoron, százéves lakhatási állapotokon és azon a közönyön, ahogy ezt az új kormányzó elit figyelemre sem méltatja.
Azt gondolom, eljött az ideje a szocialista eszme rehabilitálásának! Olyan kormányzást kell ígérnie a baloldalnak, a demokratikus ellenzéknek, amely visszahozza a méltatlanul elfelejtett, háttérbe szorított jóléti állam célkitűzéseit.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szocialista pártnak és a hozzá csatlakozni hajlandóknak meg kell hirdetniük, programba kell venniük a leggazdagabbakat keményen érintő vagyonadót és egy erőteljesen progresszív, a kiemelkedően nagy jövedelmeket magas kulccsal terhelő jövedelemadót. El kell mondani, hogy az Orbán Viktor által bevezetett és agyondicsért egykulcsos jövedelemadó és annak folyamatos csökkentése mélyen igazságtalan - mellesleg kifejezetten ultraliberális gazdaságpolitikai eszköz. Sajátos, hogy a liberális szót az "ördögi" szinonimájaként használó kormány ezt szemrebbenés nélkül egekig favorizálja.
Vagyonadóra és erősen progresszív jövedelemadóra lenne szükség, hogy alap legyen a nyomorban élők felemelésére. Ez a módja egyébként annak is, hogy végeláthatatlan, eredménytelen "számonkérés" helyett - azt csak a nyilvánvaló törvénytelenségekre korlátozva - vissza lehessen szerezni a tisztességtelenül szerzett vagyonokat, de legalább egy részüket. Az így folyamatosan befolyó költségvetési bevétel lehetővé tenné, hogy tisztes megélhetési minimumhoz és állami lakásépítési programok útján méltó lakhatáshoz jussanak a nélkülözők, az oktatás és egészségügy javításának anyagi feltételei szilárdak legyenek.
Visszatérve a kezdethez, azt javaslom tehát a baloldalnak, tűzze ki célul egy új magyar jóléti állam létrehozását - a nagy vagyonok és jövedelmek megadóztatásával!
"Új jóléti államot!" - ezt kell írni a molinókra! Az sem baj, ha felújítják a régi jelszót is: "Fizessenek a gazdagok!"