Szégyen, hogy egy ilyen értékes épületrész mintegy hetven éven keresztül raktárként funkcionált. A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának kopottas falain még fel-felsejlenek a múlt színpompás képei, madár- és faábrázolások mellett címerek, egyházi figurák néznek a jövőbe - tapasztalhatták forgatócsoportok, fotósok és újságíró, akik számára Baán László, a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója és Kőszegi Antal építészmérnök vezetésével exkluzív bejárást tartottak a múzeum épületében. A Liget Budapest Projekt állami nagyberuházás keretében zajló – pontosan két éve kezdődött – felújítási munkálatok központi elemét a Román Csarnok adja. A nagyterem a Szépművészeti egyik legkülönlegesebb és leginkább ismeretlen része, vélhetőleg azért, mert a második világháború óta nem volt nyitva a látogatók előtt. Habár a háborúban károkat szenvedett, jelenlegi állapotában is különlegesen szép: románkori bazilikára emlékeztet, bár inkább reneszánsz elemekből építkezik. A felállványozott, ponyvákkal és szerszámokkal körülpakolt hangárban Baán úgy fogalmazott az épületrész rekonstrukciójáról, hogy a munka derekán már túl vannak.
A Román Csarnokban őrizték a felújítás megkezdéséig a Régi Képtár festményeinek egy része mellett a gipszmásolatokat is. Utóbbiakat azonban átköltöztetik a komáromi Csillagerődbe és a szintén az invesztíció részeként, a Szabolcs utcába épülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ látogatható részébe. A csarnok bejárataira, amelyek a freibergi katedrális főkapujának és a gyulafehérvári székesegyház kapujának gipszmásolatával keretezettek, az építkezés miatt csak alig tudunk rápillantani.
Baán Lászlóék bemutatták a reneszánsz stílusú Michelangelo-termet is, amely az ezt megelőző évtizedekben, a múzeum irodahelyiségeként funkcionált. Kőszegi Antal, aki korábban a Mátyás-templom, az Uránia Nemzeti Filmszínház felújítását is vezette, arról beszélt, hogy méltatlan állapot volt, amikor a hivatal kazettás mennyezete betonfödém miatt hosszú időn keresztül nem volt látható. A reneszánsz mester nevét viselő terem valaha ketté volt osztva, 2018-ban azonban már egységes formában itt nyílik az újjászülető Szépművészeti első időszaki kiállítása. Arról, hogy mivel készülnek az újranyitásra, a főigazgató nem sokat árult el, de annyit elmondott, hogy az új tárlat reneszánsz keretbe illeszthető, a terem pedig a továbbiakban kamara-kiállítások számára biztosít lehetőséget.
Akárcsak a Román Csarnokot, úgy a Michelangelo-termet is klimatizálják. Az intézmény második emeleti szintjén a klasszikus dongaboltozat visszanyerésén fáradoznak, de a hozzávetőlegesen 10 milliárd forintos beruházás során megújuló napenergia felhasználási lehetőséggel – napelemekkel, napkollektorokkal – látják el a tetőt, amelyet szigetelnek is. Itt volt az ideje már annak is, hogy lecseréljék a ’70-es évekből maradt gőzfűtést, új elektromos hálózatokat építsenek, korszerűsítsék a biztonsági rendszereket. Szóba került az is, hogy bővítik a „vendégfogadó” egységeket, így a földszinti büfé nagyobb területen, már étteremként nyit újra.
Kőszegi Antal lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy mintegy kétezer négyzetméter a korábbi raktárépületből kiállítótérré váló épületrész területe. Beszélt arról is, hogy szakmai szempontból szinte érthetetlen, hogy sok helyütt az impozáns falfelületeket, a rajta lévő díszes festésekkel együtt valaha cementtejjel kenték le.
