rendelet;Donald Trump;beutazási tilalom;

New Yorkban is tiltakozó megmozdulást tartottak Trump tervezett fala és beutazási tilalma ellen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SPE

- Vitatják Trump tilalmát

Az amerikai igazságügyi minisztérium védelmezi Donald Trump elnöki rendeletét, amelyben megtiltotta hét muszlim többségű állam polgárainak beutazását. A tárca szerint az utazási tilalmat feloldó seattle-i bírónak nem volt jogosítványa az elnök döntésének felülvizsgálatára. A tárca fellebbezéséről San Franciscóban tartottak meghallgatást, jogi szakértők szerint a vitában végül a legfelsőbb bíróság állásfoglalását fogják kérni.

Donald Trump eltökélte, hogy felülírja a bírósági döntést, s mégis kierőszakolja a beutazási tilalom életbe léptetését. Az elnök keddre virradóra, szokásos módon, Twitteren azt írta: „A radikális iszlám terror fenyegetése valós veszély, nézzék meg, mi történik Európában és a Közel-Keleten. A bíróságoknak gyorsan kell lépniük!” A 45. elnök előző nap egy floridai katonai bázison, magasrangú katonai vezetők előtt tartott beszédet, s nem kevesebbel vádolta meg a médiát, mint hogy elhallgatja a világban elkövetett nagy terrortámadásokat. A Fehér Ház két évre visszamenőleg több mint 80 terrortámadást sorolt fel, amelyeket - szerintük - nem kezelt a média súlyának megfelelően.

Az igazságügyi tárca 15 oldalas fellebbezést küldött a San Francisco-i fellebbviteli bíróságnak, amely az elnök jogászainak álláspontját, s Washington, illetve Minnesota államügyészének érvelését is meghallgatja, s utána dönt, visszaállítja-e a tilalmat. A két állam keresetéhez hétfőn 97 nagy technológiai cég csatlakozott, köztük olyan óriásvállalatok, mint az Apple, a Google, a Facebook és a Twitter, a Microsoft. A cégek nem részesei a pernek, „amicus curiae” beadványukban véleményükkel segítik a bíróság munkáját.

Beadványukban hangsúlyozzák, hogy az ötszáz legnagyobb amerikai vállalat közül 200-nak a vezetői bevándorlók, vagy bevándorlók gyerekei, s cégeik az innováció és a prosperitás forrásai. E cégek úgy látják, munkájukat ellehetetleníti, ha alkalmazottaik egy részének visszavonják a vízumát, nem utazhatnak szabadon. Trump tilalma, hangsúlyozták, kárt okoz az amerikai gazdaságnak. A perhez már 17 szövetségi állam ügyésze, s számos civil szervezet is csatlakozott.

New Yorkban is tiltakozó megmozdulást tartottak Trump tervezett fala és beutazási tilalma ellen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SPENCER PLATT

New Yorkban is tiltakozó megmozdulást tartottak Trump tervezett fala és beutazási tilalma ellen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SPENCER PLATT

Két volt amerikai külügyminiszter, John Kerry, és Madeleine Albright közös feljegyzésben mutatott rá, hogy Trump rendelete aláássa az Egyesült Államok biztonságát, s veszélybe sodorja a külföldi bevetésen lévő amerikai csapatokat. Több volt nemzetbiztonsági illetékes, köztük Leon Panetta volt CIA-főnök is támogatta a bíróságnak benyújtott állásfoglalást.

Szakértők attól tartanak, hogy az eleve csak ideiglenesnek szánt, 90 napra szóló tilalom újbóli bevezetése ismét kaotikus helyzeteket eredményezhet amerikai repülőtereken. A washingtoni külügyminisztérium felfüggesztett vízumok tízezreit állította vissza, azokat ismét érvényteleníteni kellene. Trump saját alternatív valóságában élve a FoxNewsnak adott interjújában azt is állította, hogy a tilalom bevezetése „símán” ment, s többszázezer utazó közül alig 109 embert érintett.

Demokrata obstrukció a szenátusban
Keddre virradó éjszakára 24 órás obstrukciót szerveztek a demokrata szenátorok, hogy megpróbálják meghiúsítani a szavazást Trump oktatási miniszterjelöltje, Betsy DeVos személyéről. Két republikánus szenátor is közölte, hogy nem támogatják DeVos kinevezését. A demokraták hiába kerestek egy harmadik rebellis republikánust, nem találtak, így Mike Pence alelnök, a szenátus elnöke döntő voksával, 51 igen, 50 nem szavazattal Trump jelöltje megkapta a szenátusi hozzájárulást.
Kínos helyzetbe került az új elnök választottja a munkaügyi tárca élére. Andrew Pudzer, egy étteremlánc korábbi vezetője kénytelen volt beismerni, hogy felesége évekig illegális bevándorlót foglalkoztatott házvezetőnőként. Korábban George W. Bush, illetve Bill Clinton egy-egy miniszterjelöltje kénytelen volt hasonló ok miatt visszalépni.

Bár csillapodott az utcai tüntetések lendülete, teljességgel nem szűntek meg a kormányellenes demonstrációk Romániában. A kifogásolt büntetőjogot és perrendtartást módosító kormányrendeletet ugyan még vasárnap visszavonta a Grindeanu-kabinet, ám ez már a kibontakozó bizalmi válságon nem sokat segíthetett. A kormány felvetette az igazságügyi miniszter menesztésének lehetőségét, de a tüntetők a szociálliberális kormány egészének lemondását követelik.