Az orosz medve nem halt meg, csak alszik. Ezekkel a szavakkal kezdte Antall József 1992-ben év eleji ismertetőjét az MDF Választmánya ülésén. A téma a Szovjetunió megszűnte által teremtett új világhelyzet volt. Ne gondolja senki, hogy a szovjet birodalom szétesésével az orosz nagyhatalmi törekvések egyszer és mindenkorra kimúltak - folytatta. A kétpólusú világrend megszűnésébe az orosz medve nem fog belenyugodni. A politikai térvesztés traumájából magához térve gazdasági téren kezd majd terjeszkedésbe. Ásványanyag kincsei birtokában erre bőven lesz lehetősége. Mit tehet Magyarország ebben az új helyzetben? Hogyan óvhatja meg két éve megszerzett függetlenségét, kiszabadulását a szovjet birodalmi befolyás alól?
Antall József két fontos feladatot említett. Az első külpolitikai, diplomáciai lépések megtétele volt. A szovjetunió felbomlásával megszűnt létezni a magyar-szovjet határ is, tehát földrajzilag is elszakadtunk az oroszok által dominált birodalomtól. A határ ettől az időszaktól kezdve Magyarország és Ukrajna között húzódik. Ukrajna függetlenné válásával pufferállam lett Magyarország és Oroszország között, amire nekünk nagy szükségünk van és lehet a jövőben. A független Ukrajna stabilitása sok egyéb mellett azon is múlik, hogy szomszédai nemzetközi szerződésekben elismerik, legitimálják létét. Ezért történt, hogy Ukrajna függetlenségének kinyilvánítását követően a magyar miniszterelnök az elsők között, 1991. december 6-án Kijevben aláírta a Magyar- Ukrán Alapszerződést.
Az Alapszerződés nagy vihart kavart, az országgyűlés végül 1993 áprilisában hagyta jóvá. Ellenzői - szép számmal akadtak az MDF-en belül is - hazaárulással vádolták Antallt. A trianoni országcsonkítás jóváhagyását vetették az ő és külügyminisztere, Jeszenszky Géza szemére. A külügyminiszter számos alkalommal és számos fórumon érvelt az Alapszerződés fontossága mellett. Szakmailag indokolta, hogy nemzetközi szerződésekben rögzített területi viszonyokat nem lehet alapszerződésekben megkérdőjelezni, sőt területi igényekkel fellépni. Azóta Szlovákiával és Romániával is megköttetett az államközi szerződés, és egyik sem tartalmazott Erdéllyel vagy Felvidékkel kapcsolatos területi igényeket. Sőt a ’90-es évek közepe óta egyetlen kormány sem kezdeményezte ezek ilyen irányú módosítását.
A másik feladat a nyugati nyitás, az egyoldalú gazdasági, kereskedelmi és energia függőség felszámolása volt. Ennek legjelentősebb aktusára, az EU csatlakozási kérelem benyújtására Antall halála után - 1994 tavaszán - a Boross kormány idején került sor.
Az idő Antall József előrelátását igazolta. Az orosz medve tényleg nem halt meg, csak szunnyadt. Felébredvén igyekszik világhatalmi befolyását visszaszerezni. A céljai nem, csak a módszerei változtak. Ma állami médiarendszerén keresztül a világ leghatékonyabb dezinformációs rendszerét működteti. Az orosz állami TV például október 23. kapcsán az 1956-os magyar forradalom CIA általi kirobbantásáról vizionált. Emiatt a magyar külügyminiszternek magához kellett kéretnie a budapesti orosz nagykövetet, magyarázatot várva a hírről.
A Paks 2 beruházás is Antallnak az orosz gazdasági térnyerési szándékokról vallott nézeteit igazolja. A gazdasági térnyerés az előszobája a politika befolyás megszerzésének.
Nem tudom, mi az Antall József Tudásközpont dolga, de nem lenne baj, ha névadója politikai munkásságának vonatkozó részleteit időben ismertetné. Ha másért nem, azért, hogy tanuljunk belőle.
