Kiss Csaba rendező a miskolci színház korábbi igazgatója, aki maga is tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, korábban Miskolcon indította el a SZEM Fesztivált, a Színház- és Filmművészeti Egyetemek Nemzetközi Fesztiválját. A hétvégén azonban a kezdeményezés FACT Fesztivál néven, Budapesten lelt új otthonra és bár csupán három napos volt a program, mégis sikerült több izgalmas produkcióval igazi fesztiválhangulatot teremteni.
A bukaresti egyetem hallgatói A félkegyelműt alakították át saját személyiségükre FORRÁS: FACT FESZTIVÁL
Rögtön a nyitónapon pénteken a bukaresti I.L. Caragiale – Nemzeti Színház – és Filmművészeti Egyetem diákjai Dosztojevszkij A félkegyelmű című regényének sajátos etűdökből álló színpadi változatával érkeztek. A száznegyven perces előadás igencsak magasra tette a lécet, mivel a fiatalok képesek voltak megmutatni a szerzőt követve a mű filozófiai mélységeit. Ezzel egyidőben azonban képesek voltak a saját fiatalságukra, a saját nyelvükre a saját személyiségükre alakítani a játékot. Nagyon mély mondatok is elhangzanak a darabban: „A pokol annak az embernek a szenvedése, aki tudja, hogy ezentúl nem tud szeretni.”, „Az ember egy nagyon ingatag lény”, „Ma van a születésnapom és először az életemben szabadnak érzem magam”. És persze a híres mondat, ami Miskin hercegtől származik: „A szépség fogja megmenteni a világot”.
Aztán kiderül, hogy a tiszta szerelem, a szépség tisztelete és csodálata csupán merő illúzió, sokkal fontosabb dolgok vannak a világon: pénz, hatalom, egzisztencia és nem utolsósorban a túlélés vágya. Ebbe a sodró örvényben a szerelem, a tisztaság, az őszinteség csak múló felcsillanó reményként jelenhet meg. A diákok gyakorlatilag üres térben játszanak, amikor valaki nincs a színpadon oldalt leül egy székre, de gyakorlatilag végig jelen van és benne marad a figurában. Az etűdöket zenével és mozgással választják el, oldják fel. Ezek az epizódok talán az előadás legerősebb jelenetei. A növendékek ilyenkor önazonosak, önmagukat adják, a saját érzéseiket, véleményüket fogalmazzák meg az adott előző jelenet kapcsán a tánc, a mozgás és a zene nyelvén. Az osztály tagjai, igazi egymásra figyelni tudó csapatot is alkotnak, és nem mellesleg óriási energiákat képesek mozgósítani.
A Prágai Előadóművészeti Egyetem Színművészeti Karának hallgatói a The Woods (Az erdő) című előadást hozták Budapestre. A produkció igazán szerethető, nem vállal sokat, de azt magas szinten teljesíti. Az ötlet is jó: az előadás főszereplője, egy fiatal lány ismert mese hősnők, Piroska, vagy Alice kalandjaihoz hasonló dolgokkal találkozik az erdőben. Csakhogy ezek a történések nagyon is maiak. Mint ahogy mai a humoruk, és az egész megjelenítésük. Egy lány, aki ismerkedni akar, jól szeretné érezni magát a világban, aztán ezzel az egyszerű vággyal mégis mindenféle kísértésnek teszi ki magát. Négyen játsszák mindössze, de a prágaiak is remek csapatként működnek és ráadásul ugyancsak jól használják a zenét és remekül báboznak.
A Kaposvári Egyetem negyedéves színészhallgatói a már több helyen nagy sikerrel bemutatott vizsga produkciójukat, a Rómeó és Júliát játszották a fesztiválon. Az előadást két nemrég végzett fiatalember, Ifj. Vidnyánszky Attila és Vecsei H. Miklós rendezte. Bevallom most láttam harmadszor ezt a nagyon erős vizsgát, korábban a Pécsi Országos Színházi Találkozón a Zsolnay Negyedben, majd Kisvárdán egy iskola tornatermében és most az Ódry Színpadon. Az alkotók minden alkalommal az adott térre adaptálják az előadást, ezzel gyakorlatilag egy új produkció jön létre, hiszen változik a díszlet, kulcsjelenetek kapnak új hangsúlyt. Minden mozgásba lendül és ez mindenkit, játszót és nézőt, egyaránt igencsak inspirál. Ráadásul mivel nemzetközi fesztiválról van szó, most szinte minden jelenetben elhangzanak bizonyos szövegrészek több nyelven is. Ám ezeket nagyon szellemesen és ügyesen oldják mag, van, amikor egyszerűen elmondják, máskor felolvassák egy zsebből elővett noteszból, vagy a partner testére írt mondatokat tolmácsolják.
Az előadás, mint minden alkalommal, most is kint kezdődött, konkrétan a Vas utcában. Az Ódry Színpad portása mobil telefonján rögzítette is a különleges eseményt. Aztán beinvitálták a nézőket az előtérbe, majd hagyományosan az Ódry nagytermében folytatódott a játék, de a növendékek többször a nézők között a székeken szökellve közlekedtek. Majd az utolsó részben minden nézőt a színpadra hívtak és egy intim térben fejeződött be a dráma. több fergeteges ötletet élvezhettünk, tényleg sokat ért az előadás az elmúlt hónapokban. Azt is jó volt látni, hogy az első sorokban ülő román diákok mennyire mámorosan ünnepelték a magyar színésznövendékek sikerét. Úgy látszik a színház még mindig képes összekötni bennünket.