Ha eddig azt mondtuk, hogy politikai-történelmi értelemben követhetetlenül zavaros a Szabadság tér, akkor mit szóljunk most? A tervek szerint novemberben adják át a szovjet megszállási emlékművet, jelenleg az engedélyek beszerzése folyik.
Az emlékmű felállítását Menczer Erzsébet fideszes politikus, a SZORAKÉSZ (Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete) elnöke kezdeményezte. A Gulág Emlékbizottság – ahogyan arról a Népszava a múlt héten beszámolt – rábólintott a tervre: a 14 méter magas, fekete gránitból készülő obeliszk a Szabadság tér és az Október 6. utca találkozásánál, a botrányos német megszállási emlékmű közelében kap majd helyet. A tér túloldalán az ugyanilyen méretű, fehér színű szovjet katonai hősi emlékmű magasodik.
A Balog Zoltán miniszter elnökletével működő Gulág Emlékbizottság „egyedi elbírálás” alapján megközelítőleg félmilliárd forintot, egész pontosan 451 millió 544 ezer forintot adott a szovjet megszállási obeliszk megvalósításra. A Gulág Emlékbizottságban érdemi vita folyt arról, hogy támogassuk-e a szovjet megszállás áldozatai emlékművének felállítását a Szabadság téren – idézte fel a döntés körülményeit lapunknak Szakály Sándor történész, az emlékbizottság tagja, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója. Több hasonló témájú szoborpályázat érkezett – tette hozzá.
Ronald Reagan szobor
Az obeliszk esetében elvetették például, hogy a Szent Koronára utaló ferde kereszt kerüljön az emlékmű tetejére. Vita volt a feliratról, de a helyszínről is. Akadtak, akik úgy gondolták, hogy nem feltétlenül a Szabadság tér a legjobb helyszín. Szakály Sándor viszont azzal a többségi állásponttal értett egyet, hogy – ha már egyszer ott van a szovjet katonai obeliszk és a német megszállás áldozatainak emlékműve – történetileg ott a helye a szovjet megszállás áldozatai emlékművének is. (A teljesség igénye nélkül: szintén a Szabadság téren van Ronald Reagan egész alakos szobra és Horthy Miklós mellszobra is, amelyet magánterületen, Hegedűs Loránt lelkész református templomának előterében, de jól látható helyen állítottak ki – a szerk.)
Horthy Miklós szobor
A tetemes, csaknem félmilliárdos költségekre utalva a főigazgató kitért arra, hogy az eredeti elképzelés szerint az emlékművet a mélygarázs fölé tervezték. Szakály Sándor – mivel „sem nem építész-, sem nem építőmérnök” – biztosat nem tud mondani, de elképzelhetőnek tartja: ha végül valamivel odébb, az Október 6. utcához közelebb állítják fel az emlékművet, talán kisebb alapozásra és talaj-megerősítésre lehet szükség, ami a költségek esetleges csökkentését is eredményezheti.
A német megszállás áldozatainak emlékműve
Szakály Sándor nem érzékelte, hogy a háttérből a Fidesz ilyen vagy olyan irányba próbálta volna befolyásolni az emlékbizottságot. A döntés előtt szélesebb körben több rendezvényt szerveztek, ahol ellenvélemények is elhangzottak. Azzal kapcsolatban, hogy Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az emlékmű ötletét meghallva tízéves szoborállítási moratóriumot javasolt, Szakály Sándor közölte: ebből szerinte nem következik, hogy Heisler ellenzi a szovjet megszállás áldozatainak emlékművet. Egyébként pedig – jegyezte meg – a Mazsihisz csak egy szervezet azok közül, amelyek véleményt nyilvánítottak.
A történelemhamisítónak tartott német megszállási sasos-arkangyalos emlékmű – amely a náci Németországra hárítja a felelősséget, és amely ellen ma is tiltakoznak civil csoportok a Szabadság téren – idehaza és külföldön is tiltakozási hullámot indított el. A szovjet változat sem mentes a problémáktól.
A szovjet megszállás áldozatai emlékművének tervezett helye
A Népszavának korábban nyilatkozó Ungváry Krisztián történész kijelentette, hogy a most tervezett emlékműnek már rég állnia kellene: méghozzá a német megszállási szobor helyett és helyén. Ugyanakkor a szovjet megszállási emlékművet a történész kifejezetten groteszknek tartja annak ismeretében, hogy Vlagyimir Putyin budapesti látogatása előtt – az I. világháborús orosz hadifoglyok és a II. világháborús szovjet katonai áldozatok tiszteletére – Esztergomban felavatták a „Béke Angyala” elnevezésű szobrot.
A külföldön tartózkodó Karsai László történész a Népszavának hangsúlyozta, hogy szerinte értelmetlen, kifejezetten káros az a történelmi köztérszennyezés, ami az utóbbi évtizedekben folyik Magyarországon. Hol avatnak, hol eltávolítanak. A Vörös Hadsereg felszabadította országunkat a németek (nácik) és a nyilasok rémuralma alól, majd kommunista rendszert kényszerített ránk, és „ideiglenesen” hazánkban állomásoztak, atomfegyverekkel, rakétákkal. Ha a szovjet megszállás áldozatairól beszél majd az emlékmű - folytatta Karsai László - megint nem fog beszélni a 800 ezer kommunista párttagról, azokról a milliókról, akiknek az életszínvonala igenis nőtt a Rákosi-, majd főleg a Kádár-rezsim idején. Elsikkad a lényeg, de hát éppen ez a cél: megint azt hangsúlyozni, hogy a magyar nép olyan ártatlan volt mindig, mint Gábriel arkangyal.
