Nagyjából 110 ezren írták már alá a Momentum Mozgalom (Momo) olimpiaellenes népszavazási kezdeményezését vasárnap estig - tudtuk meg a szervezettől. A referendum kiírásához szükséges 138 ezer szignó összegyűjtésére még 10 nap áll rendelkezésre, a Momo bízik a sikerben. Ugyanakkor az utóbbi napokban visszaesett az „aláírási kedv", ez szerintük a hideg időjárásnak tudható be, s emiatt az aláírásgyűjtők a standok mellett házhoz is jártak szignókért. A statisztikákon már a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) plakátkampányának hatásai is megmutatkoznak, illetve a Momentum abban is bízik, hogy a sajtó is aláírásra motiválja majd az embereket. A Medián múlt heti felmérése szerint a fővárosi lakosság 33 százaléka nem írta még alá a kezdeményezést, de támogatja az olimpiarendezésről szóló népszavazást - őket szeretné a Momo mozgósítani a következő másfél hétben.
A kormánypárti lapok eközben minden eszközzel támadták a Momentum kezdeményezését. Most a Demokrata munkatársa, Ungváry Zsolt nevezte elmebetegnek azokat, akik támogatják a népszavazást. Az Aláírók címmel publikált véleménycikkben Ungváry azt írta, sajnos a világban vannak olyan mentálisan sérült, közösségre veszélyt jelentő emberek, akik azt hiszik, a kormánynak van befolyása, hogy az egészségügyre vagy az olimpiára költi az ország pénzét. Sajnos ezeket az embereket az adatvédelmi szabályoknak köszönhetően nem lehet listázni, de a Momentumnak „sikerült végre összeállítani egy listát azokról, akik nem mernek belevágni semmibe, féltékenyek, hiányzik belőlük a közösségi mentalitás, a másokért való tenni akarás, az alázat, a lemondás, a hazafiasság, a bátorság, a fantázia" - írta. Korábban a lap főszerkesztője, Bencsik András nevezte hazaárulónak azokat, akik aláírják a petíciót.
A kezdeményezésnek azért vannak híresebb támogatói is: Geszti Péter a hvg.hu-nak azt mondta, az olimpia van olyan súlyú ügy, mint mondjuk Paks, de egyikről sem tudunk eleget. Szerinte széleskörű társadalmi párbeszéd, akár népszavazás kellene ezekről.
Azért is fontos lenne kikérni a rendezésről a lakosság véleményét, mivel olimpiát rendezni a legkockázatosabb dolog egy város számára. Az Index által szemlézett oxfordi tanulmányból az derült ki, hogy bár az ötkarikás játékok beruházásai mindig határidőn belül elkészülnek, gazdaságilag más előnye nemigen van az olimpiarendezésnek. Az angolok rengeteg statisztikát figyelembe véve arra jutottak, hogy a játékok költségei lépték túl a legnagyobb mértékben az eredetileg tervezett büdzsét, szemben az út- vagy gátépítésekkel. Az oxfordiak évekig gyűjtötték a tanulmányhoz szükséges adatokat 1927 és 1998 közötti időből mintegy 20, különféle fejlettségű országot lefedve.
Az összegzés szerint a hidak és az alagutak átlagosan 34 százalékkal kerülnek többe a tervezettnél, az útépítési beruházások 20-szal lépik túl a költségeket, a vasútépítés pedig átlagosan 45 százalékkal többet visznek el a tervezettnél. Ezeknél költségesebbek az informatikai beruházások, és a gátak - előbbiek 107, utóbbiak 90 százalékkal lépik túl a keretet -, de a legtöbb pénzt messze az olimpiák vitték el, amelyek átlagosan 156 százalékkal kerültek többe az előre eltervezettnél. Ezt Oxfordban annak tudták be, hogy míg egy nagyberuházásnál nem akkora probléma, ha késik az átadás, egy olimpiát nem lehet elhalasztani, így a felmerülő gondokat azonnal meg kell oldani, ami igencsak megdobja a költségeket. Ráadásul eddig az összes olimpia átlépte az eredetileg tervezett költségeket, míg ez más nagyberuházások esetén ugyan gyakori, de nem mindennapos eset, s sok ellenpéldát is találni, amikor valami olcsóbban épült a tervezettnél.