A szakmában csak "nemzeti lakáslottónak" nevezett nemzeti otthonteremtési közösség (nok) szervezéséhez. A napokban azonban megtört a jég, mert mint, ahogy az a jegybank lapunk érdeklődésére elküldött válaszából kiderült: egy engedélyezési eljárás már folyamatban van. Ezért jelentős az esélye annak, hogy az Országgyűlés által tavaly megalkotott törvény értelmében akár a közeljövőben elkezdődjön a szervezés.
A nok ötletét - akárcsak korábban a letelepedési kötvényekét - Rogán Antal propagandaminiszter éppen egy esztendeje vetette fel. A szellemiségét tekintve sokat bírált konstrukció azonban alaposan leszűkítette a potenciális közösségteremtők körét, ugyanis előírta, hogy a nok-ot szervező igazgatóság legalább egy tagjának legalább ötévi olyan tevékenységet kell felmutatnia, amelyet fogyasztói csoportok egyikében vezető tisztségviselőként végzett. Ilyenek azonban alig-alig akadnak. Ennek oka pedig prózai: az 1990-es évek elején Magyarországon is gomba módra szaporodni kezdtek az úgynevezett fogyasztói csoportok, amelyeknek jelentős része tönkrement, megszűnt, számos olyan is akadt, amelyik eltüntette a saját vagyonát, lényegében tagjai befizetését. A súlyos gondok nyomán - mint erre lapunk érdeklődésére Szakács László (MSZP) frakcióvezető-helyettes emlékeztetett -, az Országgyűlés 2012-ben január 1-jétől megtiltotta újak létrehozását, ám a még talpon maradt régiek tovább működhettek. Bár a felügyeletet ellátó Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság korábban hét szabályosan működő fogyasztói csoportról tudott, de arról nem volt biztos adatuk, hogy ezeknek a tagokkal kötött szerződései mikor járnak le.
Ezek olyan vásárlási társulások, amelyekhez a csatlakozók vállalják, hogy meghatározott mértékű részleteket fizetnek, és az így összegyűlt pénzekből bizonyos időközönként sorra megszerezhetik általában egy ingatlan tulajdonjogát.
A nok ennek mintájára jöhet létre, s a már említett "nemzeti lakáslottó" elnevezését is onnan nyerte, hogy fontos eleme a sorsolás. A közösség úgy működik, hogy a csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget pedig a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással kiválasztanak 10-15 éves futamidő alatt. A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka. A szervezők rendszeresen tartanak nyilvános kiválasztást, amelyen eldől, mely tagok válnak jogosulttá az új ingatlan vásárlásához még hiányzó összeg igénylésére. Ennek két módja lehet: a licit és a sorsolás. A szervező a közösség tagjait nyilvános felhíváson toborozza, egy közösség létrehozásához legalább 120 tag kell.
Szakács László szerint mindössze két cég, az egyaránt Nyéki Zoltán vállalkozóhoz kötődő Carion és a Poligrupo felelhet csak meg a nok-szervezőkkel szemben támasztott törvényi feltételnek. Így feltételesen az engedélykérő is a két cég egyike, feltehetően az első. Az engedélyhez szükséges, hogy az engedélykérőnek legalább két éve fogyasztói csoportot működtető cégként adatot kellett szolgáltatnia az MNB-nek, és legalább ezer lakóingatlan adásvételében közre kellett működnie.
A konstrukció hibája - mondta az ellenzéki politikus, hogy nem azokon segít az ingatlantámogatással, akiknek szükségük lenne rá. Hisze havonta 80-90 ezer forintot csak a viszonylag jobb módúak tudnak félretenni. Csak ők azok, akik akár 10-15 esztendőt is várnak, amíg az ingatlanhoz véletlenszerűen, hozzájutnak. Emellett, most lényegében egy vállalkozói körre írták ki a törvényt, így csak az ő gyarapodásukat szolgálja. Emellett a szervezési és a kezelési díj akár az állami támogatás egészét is elviheti.
