Népességét, természeti forrásait és emberi erőforrásait tekintve az Európai Unió (EU) a világ vezető hatalma kellene legyen. Stagnálása azonban pillanatnyilag megakadályozza, hogy betöltse vezető szerepét - írta Orbán Viktor abban az angol nyelvű cikkben, amelynek rövidített változata az amerikai National Review című konzervatív folyóiratban jelent meg. (A teljes angol szöveg a Hungarian Review oldalán található.) A magyar miniszterelnök folytatta az EU egy nappal korábban (valójában már több éve) megkezdett ostorozását, s kifejtette: "az, amit európai projektnek nevezünk, megrekedt a pályáján. Már ez is elég nagy baj. Ennél is rosszabb azonban, hogy az EU váratlan válságok sorozatával szembesült", amilyen az euró válsága, az "illegális bevándorlás" és a "széteséssel fenyegető geopolitikai helyzet", így például a Brexit. Az EU Orbán szerint "ahelyett, hogy ezekkel a problémákkal foglalkozna, szemlátomást beéri azzal, hogy önkínzón vádaskodik".
Orbán a Magyarország és Lengyelország elleni közelmúltbeli "ellentmondásos támadásokat" hozta fel példaként, s a konkrét kritikákat érintő objektív ellenérveket mellőzve a hibák közül mindenekelőtt az Európai Parlament (EP) szerepének megerősítését említette, amely szerinte csak rontotta az európai intézmények hatékonyságát. Második hibának nevezte, hogy lehetővé tették az Európai Bizottságnak, hogy önálló politikai szereplővé váljon, ellentétben eredetileg ráruházott, "egyezmények fölött őrködő" szerepével. "Valahányszor a miniszterelnökök nem tudnak konszenzusra jutni egy kérdésben - és ilyen kérdés volt a kötelező migránskvóta ügye -, szemlátomást rutinná válik, hogy a Bizottság kötelező érvényű politikai intézkedéseket foganatosít" - írta Orbán, aki szerint Brüsszel, megkerülve a kormányfőket, titokban olyan jogokkal él, amelyek kizárólag a tagállamokat illetnék meg.
Harmadik hibának annak lehetővé tételét nevezte, hogy az Európai Tanács kétharmados többséggel hozhat döntést olyan kérdésekben, amelyek létfontosságúak a tagállamok nemzeti érdekeinek szempontjából. Példaként hozta fel azt, hogy több ország ellenkezésének dacára - kerülőutakon, a nagyobb tagországok támogatását élvezve - az ET megpróbálja keresztülvinni a kötelező letelepedési kvótára vonatkozó szabályokat. "Minden emberre, minden nemzetre, minden tagországra szükség van, ha meg akarjuk nyerni ezt a harcot. Semmilyen (uniós) intézmény sohasem léphet egy állam helyébe (...) Az intézmények vannak a tagállamokért, és nem fordítva", ezért az EU-nak az irányvonal "ésszerű és határozott megváltoztatására" van szüksége - írta Orbán.
Az ezt követő, szinte már 2015 óta megszokott "migránsozás", s terrorfenyegetőzés mögött a már jól ismert politikai célok sejlenek fel. Ezúttal is a biztonságpolitika megerősítése mellett hozott érveket, s párhuzamként írt arról, hogy Donald Trump amerikai elnöknek milyen javaslatai vannak a terrorizmus megfékezésére, a határok megerősítésére. Egy nappal korábban a magyar miniszterelnök arról beszélt egy konferencián, hogy Brüsszelben még az irány is rossz, s az EU mögött kudarcokkal teli évtizedek állnak. Ott Orbán úgy fogalmazott - az amerikai elnök után szabadon -, hogy Európát újra naggyá lehet tenni.
A külügyminisztérium Bem téri épülete, ahonnan a magyar külpolitikát idén is irányítják – legalábbis Szijjártó Péter szerint FOTÓ: NÉPSZAVA
Ezt ugyan - meglepő módon - nem ismételte meg a külgazdasági és külügyminiszter, ám Szijjártó Péter nagy bejelentést tett: "idén is egyetlen célja van a magyar külpolitikának; a magyar érdek képviselete". A külgazdasági és külügyminiszter külön sajtótájékoztatót tartott azért, hogy ezt elmondhassa, kiegészítve azzal, hogy "a szolgalelkűséget sehol sem jutalmazzák, az hosszú távon az adott ország kárára válik, így ahogy eddig, úgy a magyar külpolitikát idén is Budapestről, a Bem térről irányítják, nem máshonnan". Szijjártó arról is hangsúlyosan beszélt, ki tudja, kinek üzenve, hogy a "klasszikus diplomácia kora lejárt", a külpolitikai irányváltást ellenzőknek ezt ideje volna belátni.
Szerinte az elmúlt időszakban képviselt politika nyomán azon kevesek közé tartozunk, akik a régiónk életét meghatározó jelentős hatalmakkal kiegyensúlyozott kapcsolatot tartanak fenn, így az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Németországgal, Kínával és Törökországgal is. Szijjártó arra számít, hogy jelentős javulás áll be a magyar-amerikai kapcsolatokban miután Donald Trump kijelentette, hogy véget ért a "demokráciaexport" időszaka. A magyar külügyminiszter egy Reutersnek adott interjúban arról is beszélt, a magyar kormány Oroszországgal és az Egyesült Államokkal is jobb kapcsolatra törekszik a következő időszakban. Úgy vélte, hogy az EU által Oroszoroszág ellen elrendelt szankciók nem voltak hatékonyak, és meg kell szüntetni azokat. A miniszter Vlagyimir Putyin jövő heti budapesti látogatásáról elárulta, hogy az orosz elnök és a magyar kormányfő többek között egy új, 2021 utáni gázszállítási szerződésről fognak tárgyalni. Pénteken erről azt mondta, a hivatalos program már szerdán megkezdődik, ekkor lesz külügyminiszteri megbeszélés is. Csütörtökön a déli órákban érkezik maga Putyin, ekkor lesz egy szűk körű találkozó, plenáris megbeszélés, nemzetközi sajtótájékoztató és munkaebéd. Hozzátette: tökéletes a látogatás időzítése, hiszen így hallhatják az orosz álláspontot az orosz-amerikai közeledés lehetőségéről.
Kiderült, Orbán májusban Kínában találkozik a kínai elnökkel, és előadást tart majd az Egy övezet, egy út fórumon. Idén pedig Budapesten rendezik Kína és 16 kelet-közép-európai ország találkozóját. Idén lesz magyar-török, magyar-szerb és magyar-szlovén csúcs is, de sor kerül az izraeli miniszterelnök látogatására, továbbá első alkalommal ül össze a magyar-iráni gazdasági vegyes bizottság - sorolta a miniszter. Hozzátette: a Fülöp-szigeteken magyar nagykövetség nyílik. Szijjártó arról is beszélt, hogy a nyáron Magyarország átveszi a visegrádi csoport elnöki tisztét.
