Moszkva számára hatalmas siker, hogy bizonyos szintű kompromisszumra kényszerítette mind a szír ellenzéket, mind Törökországot. Korábban az ellenzék sem az Aszad-reszim képviselőivel nem tárgyalt, sem Moszkvával, a korábbi genfi béketárgyalási kísérletek rendre azon buktak el, hogy a háborúban álló felek még a zöld asztalnál sem voltak hajlandók közvetlenül tárgyalni, csupán az ENSZ szíriai különmegbízottja révén üzengettek egymásnak. A szír kormányerők harci sikerei, amelyeket elsősorban az orosz haderő támogatásának köszönhettek, valamint az orosz-török látványos kiegyezés azonban új helyzetet teremtett, amelyben csökkenni kezdett az Egyesült Államok befolyása.
Az amerikai választási kampány miatt Washingtonban háttérbe szorult a szíriai rendezés kérdése és a mérsékelt ellenzék támogatása. Donald Trump győzelme után is mellőzte a kérdést, így Moszkva számára kedvező helyzet teremtődött arra, hogy megkérdőjelezhetetlen vezető szerepet kapjon a rendezés folyamatában.
A tavaly év végén hatályba lépett tűzszünetet már orosz-török védnökség alatt hozták tető alá, mint ahogyan a kedden véget ért asztanai béketárgyalási előkészítést is. Törökország igen komoly engedményt tett, az asztanai tárgyalások előtt jelezte, nem ragaszkodik Aszad elnök menesztéséhez a politikai rendezés folyamatában, holott korábban mindent ettől tett függővé. Asztanába Washington az utolsó percben kapott meghívót, de az épp folyamatban lévő elnökcsere miatt nem élt a lehetőséggel, míg a szír ellenzék két legnagyobb térségbeli támogatója, Katar és Szaúd-Arábia meghívót sem kapott. Törökország pedig egyértelműen elfogadta Oroszország vezető szerepét, sőt, egyelőre azt sem kifogásolta, hogy az ENSZ égisze alatt zajló február 8-i genfi béketárgyalásra előkészített, a szír ellenzéknek már Asztanában átadott orosz alkotmánytervezet szerint Szíria ugyan megőrizné egységes nemzetállamiságát, de a kurdok autonómiát kapnának.
A tervezet kivenné az iszlám jogrendjét, a saríát az ország jogforrásai közül, Szíria államformáját pedig köztársaságként határozza meg, ami azt jelenti, hogy az ország neve Szíriai Arab Köztársaságról Szíriai Köztársaságra változna. Az egyetlen engedmény, amelyet Moszkva tett az az, hogy a tervezet hét évben határozza meg a szíriai elnök mandátumát, az elnököt azonban nem lehetne újraválasztani.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap azt is bejelentette, hogy a továbbiakban az orosz és a szír hadsereg együttműködik az Iszlám Állam és más terrorcsoportok elleni harcban, közös katonai akciókat indítanak a dzsihádisták által felügyelt területek ellen.
