A nemzetközi hírügynökségek beszámolói szerint a strasbourgi bíróság 2016. július 15-i puccs óta több mint 5000 török panaszt kapott és a testület azzal számol, hogy a továbbiakban még több ezer ilyen kérelemmel fogják megkeresni, nyilatkozta a DPA német hírügynökségnek Isil Karakas, a testület egyik bírója. Karakas reményét fejezte ki, hogy a török alkotmánybírók minden eléjük került esetet a hatályos emberi jogi törvényeknek megfelelően bírálnak el, ellenkező esetben a Strasbourghoz forduló török állampolgárok száma a továbbiakban is rohamosan növekedni fog.
Törökországban viszont a puccskísérlet óta rendkívüli állapot van hatályban, az igazságszolgáltatásban dolgozók is a kormányzati tisztogatási hadjárat és bosszú célkeresztjébe kerültek. Mindez azonban nem mentesíti az Európai Bírósághoz forduló panaszosokat az alól, hogy végigjárják hazájukban a kötelező fokozatokat. Novemberben egy török bíró kérelmét utasította el Strasbourg azzal, hogy nem merítette ki a kötelező hazai eljárási lehetőségeket, ami nélkül viszont az Európai Bíróság nem fogadhatja be a panaszt.
Csakhogy Törökországban január közepéig több mint 40 ezer embert tartóztattak le a puccs óta, a teljhatalomra törekvő Recep Tayyip Erdogan elnök pedig rendeletekkel kormányozhat mindaddig, míg hatályos a szükségállapot.
Binali Yıldırım tegnap felszólította az igazságszolgáltatást, hogy gyorsítsa fel a „puccsisták” elleni bírósági tárgyalások folyamatát, számolt be a Hürriyet ellenzéki török lap. Yildirim elmondta, hogy egy nemrég rendeleti úton létrehozott bizottság rövidesen megnyitja az utat a bírósági jogorvoslatra a szükségállapot keretei között is. Kifogásolta a választók nevében, hogy bár eltelt egy fél év az államcsínykísérlet óta, azok az emberek, akik „azon az éjszakán civileket öltek”, mindmáig nem álltak még az igazságszolgáltatás elé. Állította, ez a halogatás nem tetszik a népnek, amelynek ő csupán szószólója, de ha az igazságszolgáltatás folyamata felgyorsulna, az a lakossági kedélyeket is csillapítaná.
A Hürriyet szerint a bizottságot Ankara azért hozta létre, hogy enyhítse az európai fórumok részéről érkező aggodalmakat a rendeleti úton történő kormányzás miatt, ami ellehetetleníti a török igazságszolgáltatás működését és megkérdőjelezi annak függetlenségét, a sértettek jogorvoslati lehetőségét. Mindez azonban egyelőre nem elég az Európai Unió országainak. Tegnap Athén elutasította Ankara kérelmét, nem adja ki a Görögországtól menedékjogot kérő nyolc török katonatisztet.
