A továbbiakban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) csak az Alstom-ügyben nyomoz, a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter feljelentésében érintett többi ügyet elkülönítették ettől, és azokban a Fővárosi Főügyészség jár el - közölte Keresztes Imre. A KNYF vezetője felidézte: a kancelláriaminiszter a 4-es metró szerződéseivel kapcsolatban több bűncselekmény miatt tett feljelentést a múlt héten, méghozzá azután, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) decemberben megállapította, a 4-es metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el, többszörösen felmerül az Európai Unió "pénzügyi érdekeinek megsértésének, a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendjének megsértésének, valamint a köz- és magánokirat-hamisításnak a gyanúja". A KNYF a feljelentés alapján január 23-án hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt máris nyomozást rendelt el, majd az iratok áttanulmányozása után az Alstom cég szerződéseire vonatkozó nyomozást elkülönítette, és a feljelentéssel érintett többi ügyben elrendelt nyomozást áttette a Fővárosi Főügyészségre.
A KNYF 2016 szeptembere óta már nyomoz a M2 és M4 metróvonalakra beszerzett Alstom-metrókocsik ügyében, ezt a nyomozást eredetileg a Nemzeti Nyomozó Iroda indította még 2011 januárjában. A továbbiakban tehát a KNYF együtt vizsgálja a 2011-ben kezdődött ügyet és a Lázár által tett feljelentés Alstom-kocsik beszerzésére vonatkozó részét, a nyomozás vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyik. Ebben az ügyben a KNYF már több személyt gyanúsítottként hallgatott ki 2016 októberében, a nyomozás határideje április 3-a.
Mindez már csak azért is érdekes, mert a 2011 óta zajló nyomozás az Orbán-kormány által indított médiakampányig nagyon lassan haladt. Érdekes például, hogy nincs információ arról, mikor került sor gyanúsításra, az ügyészségi eljárásokban ugyanis csupán ez szab határt; ha van egy ügyben gyanúsított, akkor kétéves határidővel kell lezárni a nyomozást. Ismeretlen tettes ellen - ahogy a kormányváltás óta döcögő elszámoltatási ügyek többségében erre volt példa - az idők végezetéig elhúzható a nyomozás, hiszen annak nincs határideje. Érdekesség ugyanakkor az is, hogy a metróberuházás ügyében, információink szerint már 2010 előtt indultak eljárások, érdemi eredmények nélkül. Az egyik ilyen egy hűtlen kezelési gyanú volt, méghozzá a Kálvin téri aluljáró átépítése kapcsán, 88 millió forintos vagyoni hátrányt feltételezve.
Ezt az eljárást azonban bűncselekmény hiányában még 2011-ben megszüntette az eljáró Budapesti Rendőr-főkapitányság. 2009 decemberében Karsai Péter akkori független országgyűlési képviselő, volt MDF-es politikus egy, Polt Péternek címzett írásbeli kérdésére reagálva az ügyészség nyomozást rendelt el a metróberuházás ügyében, ismeretlen tettes ellen, vesztegetés, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt. Karsai sajtóhírek, az Európai Bizottság által már akkor is vizsgált, sőt, kifogásolt 11 szerződéskötés, illetve közbeszerzési eljárás, valamint az Állami Számvevőszék jelentése alapján jutott arra, hogy a még 2004-ben 195 milliárd forintra becsült a beruházás korrupciógyanús körülmények között jelentősen megdrágult. Az ügyészség a büntetőeljárás lefolytatására a Budapesti Rendőr-főkapitányságot jelölte ki, ám a vizsgálatról - holott több nyomozati cselekményről szóltak sajtóhírek - érdemi eredményt máig nem kaptunk.
Ráadásul információink szerint más eljárásban, a hírhedt BKV-ügyben is született olyan vallomás, amely érintette a metróberuházást, s az eljáró hatóságok emiatt is nyomozást indítottak. Ügyészségi forrásink márpedig állították - mint megírtuk -, hogy azonos tárgykörben zajló, azonos szakban lévő ügyek esetén ezeket összevonják. Vélhetően ezen eljárások eredményei, illetve adatai - amelyeket ráadásul az ügyészség továbbított a metróberuházást vizsgáló fővárosi önkormányzati bizottságnak is - szerepelhettek az OLAF-jelentésben, amiképp az előbb említett testület megállapításait is át kellett adni az uniós Csalás Elleni Hivatalnak. Mindeközben a metróberuházást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is vizsgálta, így a magyar kormánynak, sőt, elsősorban Lázár Jánosnak minden szükséges adat rendelkezésre kellett volna álljon ahhoz, hogy már jóval korábban feljelentést tegyen, amennyiben akar.
Azzal azonban, hogy ezt a múlt héten tette meg, nemcsak az ügyészség évek óta húzódó, ám most hirtelen felgyorsult eljárását kompromittálta, de jelentősen alávágott Tarlós István tárgyalási pozíciójának is. Megírtuk: a főpolgármesternek most kellene alkudozni az OLAF-fal a büntetés minimalizálása érdekében, hogy a fővárost minél kevesebb kár érje. Úgy tűnik azonban, hogy Lázárnak, Tarlósnak és a fideszes városvezetésnek nem ez a célja: Tarlós a Magyar Idők keddi számában publikált interjúban elmondta, az OLAF-jelentés tartalmát illetően teljes az egyetértés a kormány és a városvezetés között. Valójában azonban aligha lehet szent a béke, hiszen a jelentést épp Lázárék nem hozzák nyilvánosságra, miközben a főpolgármester állítja, szerencsétlennek tartja, hogy nem lehet azt megismerni, hiszen akkor kiderülhetne: a húsz nagy metrószerződés mindegyikét még a 2006-os választások előtt kötötte az akkori vezetés. Az új városvezetés 2010 után módosított az Alstommal, a Siemenssel és a Swietelskyvel kötött előnytelen megállapodásokon, amivel 36 milliárd forintot szereztek vissza a városnak, ám ezeket az OLAF nem is kifogásolja.