Mindkét együttes a történelmi lehetőség reményében várta az első keddi negyeddöntőt, hiszen Magyarország az 1997-es vb óta, a világverseny selejtezőjében elbukó, szövetségi szabadkártyának köszönhetően résztvevő Norvégia pedig története során először készült világbajnoki elődöntőbe. A találkozó gyors gólváltással indult. A mérkőzést kezdő norvégok részéről Hansen avatta fel Mikler Roland kapuját, majd még az első percben a torna eleji bokasérülése után a Dánia elleni nyolcaddöntőben visszatérő Nagy László egalizált. Utóbb kiderült, hogy sajnos ekkor voltunk a legközelebb a riválishoz, az 5. percben ugyanis már 5-1-re elhúzott az északi válogatott. A 7. percben Björnsen bevitte a hatodik norvég gólt is, így aligha volt meglepő, hogy a borzalmasan kezdő magyarok szövetségi kapitánya, Xavier Sabaté időt kért.
Negyeddöntők
Norvégia-Magyarország 31-28
Franciaország-Svédország 33-30
Elődöntők
Január 26 20.45
Január 27 20.45
Bronzmérkőzés
Január 28 20.45
Döntő
Január 29 17.30
A játékmegszakítást követően heteshez jutott Magyarország, a Balogh Zsolt „lebirkózásáért” megítélt büntetőt pedig Császár Gábor értékesítette. Ezt követően Császár a kapu mellé célzott, Dzsamali pedig lépéshibát vétett, az ellenfél viszont nem hibázott, a 12. percben már 8-2 állt az eredményjelzőn. Noha a folytatásban Császár és Juhász Ádám révén két gyors gól, illetve egy norvég kiállítás következett, a játék képe nem változott. Támadásban továbbra is pontatlan volt a magyar válogatott (több gólhelyzet is lépéshiba miatt nem teljesedett ki…), így ha Mikler védései után közelebb is zárkózhatott volna, nem minden esetben tudott élni a kínálkozó lehetőséggel Sabaté legénysége. Mindenesetre az olló nem nyílt nagyobbra, köszönhetően a norvég szempontból is (gól)csendesebb időszaknak: Norvégia a 15. és a 25. perc között csupán háromszor talált a kapuba.
Az első játékrészből hátralévő öt percet Tangen bal fölsőbe tartó bombája nyitotta. A helyzetben kitörő Lékai „ledöntése” két percet ért a játékvezetőnél, hetest nem – ennek ellenére Harsányi szélről belőtt labdája utat talált a hálóba. A félórás első periódus letelte előtt Sagosen, Myrhol és O'Sullivan beköszönt még Miklernek – utóbbi gól különösen jellemző volt a 17-10-re végződő első félidőre, hiszen egy labdavesztést követő lerohanásból született.
A térfélcserét követően Császár elemi erejű lövése – s gólja – még reményt keltett, a következő percekben viszont nemcsak az óra, az eredmény is elszaladt. Hogy miért? A 37. percben például Harsányi került helyzetbe, ám a kihagyott helyzetből induló ellentámadást Myrhol belőtte… Ráadásul még Császárt is kiküldték két percre. Norvégia dominált, a mérkőzés végső 15 percére fordulván pedig már tízig számolhattak a norvégok, lévén, 26-16 állt az eredményközlőn.
Sabaté újabb időkérését követően Bodó Richárd remek átlövéssel szerzett gólt, a túloldalon pedig Mikler védett, a kontrából viszont nem tudott ismét gólt szerezni Bodó. Bezzeg Tönnesen egy percen belül kétszer is eredményes volt, így az 50. perc 28-20-as állásnál, norvég időkérés után kezdődött.
A végjátékban bár búfelejtő pillanatokat is átélhettek a magyarokért szorítók (ilyen volt Bodó óriási gólja), reális esélye már nem lehetett a csapatnak a hátrány ledolgozására – annak ellenére sem, hogy a végén Császár három gólja zárta a játékot, míg az utolsó öt percben Norvégia csak egyszer talált Mikler kapujába.
A szépségtapasz ellenére a magyar kézilabda-válogatott nem jutott be az elődöntőbe, viszont a negyeddöntős szereplés kivívásával teljesítette a szövetség által előzetesen megfogalmazott várakozást. Magyarország négy vereséggel és három győzelemmel búcsúzott Franciaországtól.
