A horrorfilmek, amelyek arról szólnak, hogy egy idegen bolygó lakói szemet vetettek a Földre, és az invázió pusztulással fenyegeti az emberiséget, kevésbé riasztóak, mint azok a hírek, amelyek a minden létező antibiotikumra rezisztens baktériumokról szólnak.
Lassan ott tartunk, mint a középkorban, attól kell félnünk, hogy egy mutáns baci betelepszik egy-egy városunkba, és olyan pusztítást végez, mint régen a kolera vagy pestis.
Egy jövőkutató ismerősöm nem is lát ebben semmi megrendítőt, hiszen az emberiség túlszaporodását valaminek meg kell állítania. Régen a háborúk is megtették a magukét, a tatárjárás, a török invázió egész országrészeket tett nálunk is lakatlanná, kardélre hánytak mindenkit, aki élt és mozgott, felperzselték a falvakat. Ahhoz – ments isten, hogy így legyen! - igazán „nagy háború” kellene, hogy a világ népessége számottevően csökkenjen, véli a népességkutató.
Mintha nem leselkedne elég fenyegetés az emberiségre, hagyjuk, hogy az éghajlat melegedjen, keskenyedjen az ózonréteg, pusztítjuk az esőerdőket, hol szárazság, hol özönvíz tör ránk, nagykanállal „fogyasztjuk” az ásványkincseket és az energiaforrásokat...
Erre most még ezek a rezisztens izék is bekavarnak. De ahogy a sci-fikben is szokás, akadnak tudósok, akik megtalálják a megoldást, és az utolsó pillanatban a Föld lakói megmenekülnek. Most a baktérium-háborúban is felvillant egy halvány reménysugár: az Oregoni Állami Egyetem kutatói alkottak egy molekulát, ami képes megfosztani a baktériumokat a rezisztenciától.
Ha ez igaz, akkor a baktérium-emberiség háborúban pillanatnyilag nálunk az előny. Csak az ufók inváziója ne jöjjön!
