minimálbéremelés;bérszakadék;

A nagyobb üzletláncok emelték a bért, a kisboltok gondokkal küszködnek FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

- Mennyi pénz lesz a borítékban februárban?

Sok kisvállalkozás a kötelező béremelést is csak nehezen tudja kigazdálkodni a legalsó fizetési osztályok számára. Elsősorban a vidékiek kerülhetnek bajba, mert a magasabb bérek reményében egyre többen csatlakoznak a nagyobb, - elsősorban fővárosi - cégekhez. Emellett vonzóak a dunántúli vállalkozások, hogy a külföldi lehetőségekről ne is beszéljünk.

Februárban már az emelt béreket kapják a minimális béren foglalkoztatott munkavállalók. A magasabb fizetési kategóriákban azonban még mindig nagy a bizonytalanság. A szakszervezetek 15 százalékos béremelést javasolnak a munkaadóknak, Ezt azonban a szakemberek szerint legföljebb a nagyobb, tőkeerősebb cégek tudják majd kigazdálkodni. Ráadásul a vállalkozásoknak azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy jövőre a minimálbér 8, a garantált bérminimumot újabb 12 százalékkal nő. A kormányzat ugyan a szociális hozzájárulás 5 százalékpontos csökkentésével kampányol, csakhogy ez a bérköltségek növekedésének mindössze a töredékét kompenzálja. Közismert, hogy a társasági adó lefaragása csak az évi 500 millió forint feletti forgalmat elkönyvelő cégeknél jelent érdemi tehercsökkenést, ugyanis náluk 19 százalékról 9 százalékra zuhant az adó mértéke. A kisebb éves árbevételűek viszont csak egyetlen százalékot "nyertek".

Azt sem a munkavállalói, sem a munkaadói érdekvédelmi és szakmai képviseletek nem vitatják, hogy égetően sürgető volt a régió legalacsonyabb béreinek emelése, a mértéke viszont inkább hajaz egy olyan politikai döntésre, amelyet a jövő évi országgyűlési választások elé időzítettetek, mintsem olyanra, amit szakmailag kellő alapossággal előkészítettek volna.

Elsősorban a nagyobb üzemméretű, tőkeerős, nemzetközi hátterű cégek igyekeznek feloldani a bértorlódás okozta feszültségeket - nyilatkozta a Népszavának Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A multinacionális cégek mozgástere kétségtelenül nagy, hiszen akár a kereskedelemben, az iparban, az agráriumban, vagy a szolgáltatásban tevékenykednek könnyebben tudják a beszerzési áraikat alakítani. Könnyebben átrendezhetik pénzügyi folyamataikat, a profitjuk szerkezetét. Az is a nagyobb cégek helyzetét erősíti, hogy ebben a cégkategóriában viszonylag kevesen dolgoznak minimálbéren.

Azoknak a hazai mikro- és kisvállalkozásoknak, amelyek csak egyetlen termékre vagy szolgáltatásra szakosodtak, már a kötelező béremelések kigazdálkodása is roppant nehéz feladatnak látszik. (Ebben a vállalkozói körben a magasabb bérek emelésére nem igen lehet számítani.)

Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a nagyvállalatoknál többnyire működnek szakszervezetek, amelyek még az alaposan megnyirbált jogaikkal is képesek a nyomás gyakorlásra, míg a kis- és közepes vállalkozásoknál lámpással sem igen találni érdekvédelmi szervezeteket. Az a rendhagyó helyzet alakult ki, hogy ahol van pénz a többletbér-emelésekre, ott nyomásgyakorlásra is lehet számítani, ahol pedig nincs forrás, ott a nyomásgyakorlásra sincs lehetősége a munkavállalóknak!

A vidéki kereskedelmi vállalkozásoknál a foglalkoztatottak 70-80 százaléka garantált bérminimumot kap - mondta a Népszavának Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Ugyanakkor a kiskereskedelmi üzletláncok többsége nem zárkózott el a magasabb bérkategóriáknál a további emeléstől sem. A bérköltségek növekedését részben a forgalom bővüléséből fedeznék az üzletláncok. A szakszervezeti vezető szerint azonban legfeljebb 2-4 százalékkal emelhetik az áraikat. Viszont a vidéki kisboltok még ezt az áremelést sem tudják majd érvényesíteni, mert olyan gyenge saját fizetőképes keresletük.

A kiskereskedelmi üzletláncokkal a múlt héten folytatott tárgyalásokon egyelőre nem születtek megállapodások, de az idő sürgeti a feleket, hiszen legkésőbb 3 hét múlva már az első idei fizetéseket kell kiutalniuk. Ezen a héten minden esetre folytatódhatnak az egyeztetések a szakszervezet és a munkáltatók között. A szakszervezeti vezető felidézte, hogy a hátrányos helyzetű településeken, Borsodtól, Szabolcsig és Baranyáig újra előkerültek a kockás füzetek, ahová a boltos beírja a hitelből vásárolt árukat és a tartozás összegét.

Szakadás lesz a kicsik és a nagyok között a bérrendszer korrekciós képességében éppúgy, mint a munkaerő foglalkoztatásában is. A kis, vidéki üzemekből, boltokból sok szakképzett dolgozó választhatja akár a járási, vagy megyei székhelyen, nagyobb településeken működő cégeket, ha ott a kötelező béremelések révén néhány tízezer forinttal többet kereshet - jegyezte meg Dávid Ferenc. Ez már nem csak munkaügyi kérdés, hanem a vidék megtartó képességének is a gondja, főleg főleg az északi. észak-keleti, dél-keleti régiókban. Egy falunak akkor van vége, ha a kocsma is bezár, és sok helyen már nincs iskola, orvosi rendelő, de már pap sincs - tette hozzá a VOSZ főtitkára.

A fluktuáció a nagy kereskedelmi cégeknél ma már eléri az évi 50-60 százalékot is. A kisebb településeken a munkaerő cserélődésének aránya korábban átlagosan 20 százalékos volt évente, de ez mára már 30-35 százalékra emelkedett - emelte ki a KASZ elnöke.

Sorra megszűnő kisboltok

Az elmúlt évtizedben, 2005-2016. között sokat változott a magyar bolti, áruházi kiskereskedelem. Az értékesítőhelyek száma több mint 26 ezerrel csökkent, ma már 130 ezer alatt mozog a számuk (a benzinkutakat és az autókereskedéseket nem számítva). Ezzel egy időben a nagyáruházak száma gyarapodott, mind az élelmiszerek, mind a különféle iparcikkek kereskedelmében. Ezt jelzik azok a KSH adatok, melyek szerint a boltszám csökkenésével párhuzamosan a kiskereskedelmi hálózat alapterülete és a boltok átlagos alapterülete nőtt. Mindez a kisboltok térvesztését mutatja, hiszen a bezárt üzletek közülük jutottak a végleges redőnylehúzás sorsára - írta a Blokk.com.

A nagyobb alapterületű áruházak sajátossága a korszerűbb eszközök, értékesítési módszerek alkalmazása, amivel gyorsítják a vásárlók kiszolgálását és természetesen költségeket is megtakarítanak. (Így az sem véletlen, hogy a nagyáruházak átlag feletti béreket tudnak fizetni.) A kiskereskedelem hatékonyságának egyik mutatója az egy négyzetméterre jutó forgalom, amihez kapcsolódik az egy boltra eső bevétel is. Nos, a számítások azt mutatják, mindkét mutató nagyot ugrott egy évtized alatt.



Az Origo-nak nyilatkozó igazságügyi szakértő szerint nem zárható ki, hogy valami, akár egy műszaki hiba is, elterelte a sofőr figyelmét, és emiatt következett be a 16 halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset. Melegh Gábor azt is mondta, hogy az ütközés után valószínűleg az üzemanyagtartály sérülése miatt gyulladt ki az autóbusz. Néhány perc alatt kellett volna kimenekülniük az utasoknak a buszból.