A londoni székhelyű IHS Markit tanulmánya szerint az Iszlám Állam (IS) 2016-ban elveszítette iraki és szíriai területeinek 23 százalékát, ami már egységes szervezetként való működését is veszélyezteti. A 2015-ös vesztességekkel együtt 37 százalékról van szó. A terrorcsoport 2014 június-augusztusában egy villámhadjárat során 90800 négyzetkilométernyi összefüggő területet vont felügyelete alá a két szomszédos országban, itt kikiáltotta a kalifátust. „Fővárosa” a szíriai Rakka lett, egyik legnagyobb győzelmi trófeája pedig az iraki kétmilliós nagyváros, az ókori Ninive, a mai Moszul, ahol mintegy felszabadító seregként fogadta akkor még az ünneplő szunnita lakosság.
Az amerikai vezetésű katonai koalíció már 2014 szeptemberében felállt, de az első jelentősebb IS elleni győzelmek csak 2015-ben következtek be. Ebben az évben 78 ezer négyzetkilométerre, vagyis 14 százalékkal apadt a „kalifátus” területe, s ezeket a győzelmeket is elsősorban az iraki és szíriai szárazföldi kurd fegyveres erők érték el. A nyugati koalíció légitámogatást biztosít az iraki kormányerőknek és a kurd csapatoknak, valamint úgynevezett szakértői támogatást is nyújt, kiképzésüket segíti. Mindezt az anyagi-felszerelésbeli támogatás mellett.
Az orosz hadsereg 2015 szeptemberében kapcsolódott be a szíriai háborúba, szárazföldi csapatok nélkül. Irakban nincs jelen. Hivatalosan Moszkva is a terrorellenes küzdelemben vesz részt, de az orosz vezetés másképpen értelmezi a terrorcsoport fogalmát, mint a nyugati koalíció és nemcsak az IS, hanem a nyugat által mérsékeltnek tartott lázadók ellen is fellépett az elnök hadseregét támogatva. Moszkvai érvelés szerint a mérsékeltek soraiba terrorcsoportok is vegyültek, Aleppo ostroma idején például arra hivatkoztak, hogy a tavaly nevet váltott helyi al-Kaida fiókszervezet, az an-Nuszra is a lázadók oldalán harcol. Ez valóban igaz is volt, ma már a nyugatiak és Törökország sem vonatkoztatja a tűzszünetet erre a csoportra, ám az orosz légierő az an-Nuszra ürügyén a damaszkuszi rezsim ellenfeleit is bombázta mindvégig.
2016 már komolyabb eredményeket hozott a terror elleni küzdelemben. A legfontosabb nem is az volt, hogy területeinek újabb 24 százalékát veszítette el az IS, hanem az, hogy stratégiai fontosságú területek és összekötő utaktól esett el, ami a szíriai és iraki részek közötti összeköttetést lehetetlenítette el. A harcoló egységek kezdtek elszigetelődni, utánpótlás nélkül maradni. 2016. október 17-én megkezdődött Moszul ostroma is, tegnapra a város keleti része teljesen felszabadult, a déli és északi részlegesen, a terroristák a nyugati lakónegyedekbe szorultak vissza. És felszabadult a közelében fekvő vízgyűjtő gát miatt stratégiai fontosságúnak számító nagyváros környéke is, ugyanis az ostrom közel 100 km távolságból kezdődött. Moszul eleste, amely már belátható távolságba került, ha nem is végső, de az eddigi legjelentősebb csapás lesz az IS-re.
A londoni műhely azonban úgy véli, hogy a kalifátus fővárosának, a szíriai Rakkának a visszahódítása ennél sokkal keményebb dió lesz, szárazföldi beavatkozás nélkül megvalósíthatatlan. Az IS végleges legyőzéséhez az Egyesült Államok, Oroszország vagy Törökország szárazföldi haderejére van szükség, amely támogatja Aszad elnök hadseregét ebben a harcban. A török szárazföldi beavatkozás azonban kétélű. Ankara tavaly augusztusban dacolva a világgal megindította a szárazföldi offenzívát Szíriában, azonban máig arra koncentrál, hogy megakadályozza egy összefüggő kurd felügyelet alatt lévő terület létrejöttét.
