Washington;Donald Trump;beiktatási ceremónia;

A beiktatásra elkészült Trump viaszfigurája Madame Tussaud panoptikumában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRIS J. RATCLIFFE

- Baljós beiktatás Washingtonban

Ma iktatják be Donald Trumpot, az Egyesült Államok 45. elnökét. Rendhagyó kampány, sok váratlan fordulat, majd a novemberi választási győzelem után az öntörvényű manhattani ingatlanmilliárdos teheti le az esküt a Capitoliumon, az alulmaradt demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton pedig a közönség soraiból nézi majd a ceremóniát. Míg Barack Obama első beiktatását hatalmas várakozás, s nagy optimizmus előzte meg, Trump elnökségét az amerikai közvélemény kétségek közt várja, a hivatalba lépő elnök népszerűsége negyven éve a legalacsonyabb. A beiktatás napjára, s a hétvégére több tucatnyi tüntetést jelentettek be.

Soha nem látott pompát ígért beiktatására Donald Trump, hírek szerint azonban a megszokottnál szerényebb lesz a felhajtás. Az ünnepségekre 8-900 ezer embert várnak az amerikai fővárosba, egymillióval kevesebbet, mint Obama első beiktatásakor, 2009-ben. Az elnöki beiktatási ünnepség helyi idő szerint fél 12-kor kezdődik a Capitoliumon. Ott lesz a távozó Obama és a felesége, jelezte részvételét a 92 éves Jimmy Carter, akárcsak George W. Bush és felesége, Laura, de idősebb Bush és felesége nem megy el, mindkettőjüket kórházban ápolják. A 42. elnök és felesége, Bill és Hillary Clinton is részt vesz a beiktatáson, noha a volt demokrata elnökjelölt, aki azt remélte, hogy az Egyesült Államok első női elnöke lehet, választási veresége óta visszavonult a reflektorfényből.

Demokrata bojkott

Számos szék ugyanakkor üresen maradhat, hisz tegnapig már mintegy hatvan demokrata képviselő jelentette be, hogy bojkottálja Trump eskütételét. (John Lewis veterán fekete képviselő, egykori polgárjogi harcos azzal indokolta távolmaradását, hogy Trumpot nem tartja legitim elnöknek.) Előző beiktatásokról is távol maradtak néhányan, de ilyen jelentős bojkottra korábban nem volt példa. A megválasztott elnök erre is a maga sajátos módján reagált a FoxNews hírcsatornának: mint mondta, neki nem hiányoznak a demokraták, csak adják át az ünnepségre szóló jegyüket, mert azok iránt nagy a kereslet.

Pedig a kiszivárogtatások szerint beiktatási beszédében Trump arra szólít majd fel, hogy vessenek véget a megosztottságnak. Hírek szerint a beszéd rövid lesz, Trump politikai tanácsadójával, Stephen Millerrel írta, de utóbb többen is bedolgoztak, köztük Steve Bannon, a szélsőjobboldali Breitbart portál korábbi főnöke, aki bizalmi állást kap a Fehér Házban.

A 45. amerikai elnököt a legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts főbíró esketi fel. (Roberts 2009-ben bakizott, elrontotta az eskü szövegét, így Obama is tévesztett az első beiktatáskor, s emiatt később a Fehér Házban meg kellett ismételni az eskütételt). Mike Pence alelnököt Charles Thomas, a legfelsőbb bíróság egyik konzervatív bírája esketi fel. Trump már bejelentette, édesanyjától 9 éves korában kapott saját bibliája mellett az Abraham Lincoln elnök első beiktatásakor használt történelmi bibliára teszi a kezét eskütételkor. A Lincoln-bibliát használta Obama is mindkét beiktatásakor. Pence alelnök a Reagan-család bibliáját választotta, mondván „a 40. elnök öröksége generációkat inspirált, s fog a jövőben is”. Az eskütétel után a tengerészgyalogság zenekara játssza az amerikai elnökök bejövetelét szokás szerint köszöntő „Hail to the Chief!” himnuszt.

Külföldi állam- és kormányfőket hagyományosan nem hívnak meg a beiktatásra, a nagykövetek képviselik országukat. Akik mégis elmennek, azok vagy valamelyik párt, vagy egy-egy szövetségi állam keretéből jutottak jegyhez. Nigel Farage, a brit UKIP vezetője állítólag ott lehet a ceremónián, de a boszniai szerb elnök, Milorad Dodik csak az egyik bálban vehet részt. Sorin Grindeanu román kormányfő és Liviu Dragnea, a kormánypárt elnöke sem hivatalos meghívóval van jelen. Úgy tudni, Orbán Viktor nem is bálozik Washingtonban.

 Tiltakozó megmozdulások
Washingtonban a nemzeti parkszolgálat 22 tüntetésre adott ki engedélyt a Capitolium és a Fehér Ház között húzódó park, a Mall területére és az elnöki rezidencia környékére. A tiltakozó megmozdulások tervezett létszáma 50 főtől 200 ezresig terjed, 25 fő alatti felvonulásra nem kell külön engedélyt kérni az NBC News jelentése szerint. Korábbi beiktatásoknál legfeljebb féltucat megmozdulást jelentettek be.
Az amerikai főváros megfelelő biztonsági intézkedésekkel készül a felvonulásra és a Trump beiktatását övező tüntetésekre, 28 ezer rendőr ügyel majd a biztonságra. A szombatra meghirdetett, várhatóan legnagyobb megmozdulás, a Nők Menete akár nagyobb is lehet, mint a beiktatási parádé, többszázezer ember részvételére számítanak. Hasonló megmozdulásokat szerveznek számos amerikai nagyvárosban.
Utoljára Woodrow Wilson elnök beiktatásakor volt nagyszabású tiltakozás, akkor mintegy 5-8 ezer szüfrazsett a nők választójogának megadását követelve vonult utcára. Amerika-szerte tiltakozó megmozdulásokat szerveznek bevándorló csoportok is, szombaton legalább 70 tüntetést tartanak Trump beígért intézkedései, a mexikói falépítés, a muszlimok beutazásának korlátozása, s egyéb tervezett lépések ellen. Kaliforniától Floridáig 62 emigráns csoport vonul majd utcára.

Lemondták a sztárok

Nehézségei adódtak az átmenetet szervező csapatnak, hogy elegendő sztárszereplőt szerződtessen a beiktatásra. Többen is nemet mondtak a milliárdos felkérésére, az operaénekes Andrea Bocelli, Céline Dion és Sir Elton John is kosarat adott, utóbbi annak ellenére, hogy egyik dalát rendszeresen játszották a milliárdos kampányrendezvényein. Jennifer Holliday énekesnő először vállalta a fellépést, de utóbb visszamondta, annyi bírálatot, még halálos fenyegetést is kapott. Egy tehetségkutató versenyen feltűnt énekes, a most 16 éves Jackie Evancho énekli a himnuszt, s egy 360 tagú, neves mormon kórus is fellép, de egyik énekesük tiltakozásképp inkább kilépett. Tiltakozott a szereplésre felkért világhíres tánckar, a Radio City Rockettes számos táncosa is, az 1932 óta működő együttes azonban mégiscsak szerepel. Michael Flatley, az ír szteptáncos az egyik esti bálon ad műsort.

Az eskütétel után a résztvevők a Kongresszusban ebédelnek (Trump ezt le akarta mondani, végül rábeszélték, hogy menjen el), majd következik a beiktatási felvonulás. A parádé idén egy-másfél órás lesz, jóval rövidebb a szokásosnál. Míg Obama első beiktatását 14 bálon ünnepelték Washingtonban, Trump és csapata három hivatalos bállal megelégszik, ezek közül egy a fegyveres erők bálja lesz.

Hacsak a megválasztott elnök nem rúgja fel a hagyományt, akkor a beiktatás előtt Trump és felesége a Fehér Házba hivatalos, ahol a leköszönő elnöki pár fogadja a rezidencia jövendő lakóit teára, majd néhány perces beszélgetés után együtt hajtatnak át a Capitoliumhoz a beiktatásra. A távozó elnök egy borítékban levelet hagy az Ovális Iroda íróasztalán utódának. Bill Clinton is hagyott üzenetet George W. Bushnak, s ifjabb Bush is írt Obamának.

A Fehér Ház irodáiból már jórészt kiköltöztek a munkatársak, ám utolsó nap még egyszer ellenőrzik, hogy minden mobiltelefont, komputert, belépőkártyát leadtak-e, s az Obama-adminisztráció minden anyagát átadták-e archiválásra. (Obama stábja aligha készül hasonló csínytevésre, mint egykor Clinton emberei, akik minden W betűt kiszereltek a hátrahagyott írógépekből.) Az Obama házaspár Washingtonban marad – néhány óra alatt lezajlik a költöztetésük –, a főváros Kalorama negyedében béreltek házat.

Egy darabig a Fehér Házból hiányozni fog a női kéz, hisz Trump harmadik felesége, Melania és fiuk – legalábbis az iskolaév végéig – New Yorkban marad, de a milliárdos maga sem készül túl sok időt tölteni a fővárosban. A Trump-torony afféle második rezidenciaként szolgál majd New Yorkban, ahogy a floridai Mar-a-Lago-ban lévő birtok is, amelyet Twitteren már „téli Fehér Ház” néven emlegetett Trump. A First Lady szerepét átmenetileg a milliárdos legidősebb lánya tölti majd be hivatalos rendezvényeken: Ivanka és férje, Jared Kushner, aki különleges tanácsadó lesz Trump mellett, már átköltözött Washingtonba.

Az elnöki eskütétel számokban
  • 200 millió dollárba kerül összesen Trump beiktatása
  • 90 millió dollárt adtak össze a milliárdos támogatói
  • 1 millióba került a legdrágább jegy, ebben gyertyafényes vacsora is szerepel, ahol az elnök és az alelnök is megjelenik
  • 150 dollár volt a legolcsóbb jegy egy beiktatási bálra, a drágább 1000-nél is többe került
  • 130 dollárért lehetett legolcsóbban szobát foglalni Washingtonban a beiktatási hétvégére
  • 50 dollár egy rendszámtábla Trump nevével és a „Make America Great Again!” felirattal
Forrás: CBS News

Csak hétfőn kezd dolgozni

Nagy kérdés, hogy számos ígérete (fenyegetése) közül Donald Trump mit tud majd teljesíteni elnöksége első napján. A milliárdos, akiről azt rebesgetik, kényelmes munkatempót diktál majd, legalábbis saját magának, előre kikötötte, hogy az első hétvégén még nem akar rendeleteket aláírogatni, ezért nem szombat, hanem hétfő lesz első hivatalos munkanapja. Kampányában Trump azt ígérte, hogy rögtön az első napon hozzákezd az Obamacare egészségügyi reform lebontásához, ám ez nyilván bonyolultabb egyetlen aláírásnál.

Az első lépéseket a republikánus többségű kongresszus már megtette, de a tényleges változtatás hónapokba telhet. Különösképpen, hogy Trump fogadkozott, Obama reformját úgy bontják le, hogy rögtön a helyébe állítanak egy jobbat. De ez nem megy egyik napról a másikra. Rögvest rendelkezhet Trump például a szíriai menekültek befogadásának leállításáról is, ez olyasmi, találgatta a Newsweek magazin, amit egyoldalúan megtehet. Obama DACA néven emlegetett bevándorlási programját, amely az illegális bevándorlók gyerekeinek maradását teszi lehetővé, szintén nem lehet egy nap alatt eltörölni. A TPP és a NAFTA szabadkereskedelmi megállapodásokat sem lehet egy tollvonással felmondani.

Hasonló a helyzet a párizsi klíma-, illetve az iráni nukleáris egyezménnyel is. Trump beígérte, hogy megtiltja volt kormánytagok lobbitevékenységét, de ezt csak látszatintézkedésnek tartják, ami könnyen megkerülhető. Obama elnöksége első napján ünnepélyesen aláírta a rendeletet a guantánamói börtöntábor bezárásáról, de nyolc év után kénytelen volt beismerni, hogy minden erőfeszítése ellenére Guantánamo továbbra is nyitva maradt.

Obama a kampány során nem titkolta kétségeit, vajon utóda felkészült-e az elnökségre, utolsó fehér házi sajtóértekezletén viszont igyekezett mindenkit biztosítani: minden rendben lesz a beiktatás után is. Trump kormánya azonban még messze nem áll készen, a Politico című lap a minap emlékeztetett, hogy 1993-ban a beiktatás után két nappal Bill Clinton szinte minden minisztere letette az esküt. Ezúttal ez messze nem lesz így, noha a republikánusok vannak többségben a szenátusban, s korábban még a demokraták eltörölték azt a követelményt, hogy csak minősített többséggel, 60 szavazattal lehet jóváhagyni a miniszterjelöltek kinevezését.

Bár azt valószínűsítik, hogy az új elnök minden jelöltje zöld utat kap, a kormányalakítás jócskán elhúzódhat. Trump milliárdosokat jelölt számos tárca élére, s ez nehezen tisztázható összeférhetetlenségi problémákat vetett fel. A nemzetbiztonsági csapat, a védelmi, a belbiztonsági miniszter és a CIA-főnök kinevezését ígérik leghamarabbra. Susan Rice, Obama nemzetbiztonsági tanácsadója szerdán aggodalmát fejezte ki, hogy az alacsonyabb posztokra a friss adminisztráció még jelölteket sem állított, noha a biztonsági átvilágítás heteket vehet igénybe. A Trump-csapat számára tucatnyi biztonságpolitikai összefoglalót készítettek, ám egyelőre nem tartottak azokra igényt. A hatalomváltáskor tehát nincs, aki az észak-koreai nukleáris fenyegetés, Irán vagy a közel-keleti helyzet kérdéseiben naprakész és döntési pozícióban lenne.

Történelmi hagyományok
Az Egyesült Államok első elnökét, George Washingtont még az ideiglenes fővárosban, New Yorkban eskették föl. 1789. március 4-re tervezték a ceremóniát, ám a zord időben nem érkeztek meg a kongresszusi honatyák az elektori szavazatok összeszámlálására, így csupán április 6-án hirdették ki az eredményt. A megválasztott elnök Mount Vernon-i otthonából kocsival, lóháton, majd egy evezősbárkán utazott New Yorkba, ahol április 30-án iktatták be.
Egy erkélyről mondta el az esküt, s a hivatalos szöveghez hozzátette: „So help me God!” - „Isten engem úgy segéljen!” Azóta valamennyi elnök e szavakkal fejezte be esküjét. Később Philadelphiába tették át a beiktatási ceremóniát. Thomas Jefferson volt az első, akit 1801-ben már Washington D.C.-ben iktatták be. A beiktatás dátuma 1937 óta mindig január 20. A 9. elnök, William Henry Harrison tüdőgyulladást kapott, s eskütétele után egy hónappal meghalt. Nyolcszor fordult elő, hogy a nagy hidegben nem szabadtéren, hanem a Capitolium épületében tartották meg az eskütételt. John F. Kennedy beiktatásának előestéjén hatalmas hó hullott Washingtonban. Jefferson teremtette meg a beiktatási parádé hagyományát, ő lóháton ment át a Kongresszusból a Fehér Házba. Dwight Eisenhower 1953-as beiktatásán öt órás volt a parádé, 73 katonazenekar, sőt még a republikánus párt jelképe, egy elefánt is felvonult.
Jimmy Carter feleségével gyalog tette meg az utat a Fehér Házig, ezt a hagyományt Clintonék folytatták, ám 2001. szeptember 11. után már a biztonság volt a fő szempont. Obamáék csak néhány rövid időszakra szálltak ki a páncélozott limuzinból. A beiktatáshoz tartozott egykor a „nyitott ház” hagyománya: az elnöki eskütétel napján többezer embert engedtek be a Fehér Házba, de ma már erre sincs lehetőség.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) nem tud arról, hogy lenne magyar áldozata a szerdai közép-olaszországi földrengéseknek és lavinának - közölte a tárca.