Az utóbbi időben azonban a két ország szoros szövetségre lépett és közösen hozták tető alá a szíriai fegyverszünetet (amely azonban nem vonatkozik a terrorcsoportokra) és készítik a január 23-ra tervezett asztanai béketárgyalásokat az Aszad rezsim és a lázadók között.
A szerdai bombázás az első török-orosz közös katonai fellépés volt, amelyben kilenc orosz gép (négy SzU 24-es, négy SzU 25-ös és egy SzU 34-es) illetve nyolc török bombázó (négy F 16-os és négy F 4-es) vett részt. Moszkva szerint az akciót Damaszkusz tudtával és jóváhagyásával hajtották végre, ami azért is különös, mert mindeddig Ankara egyik deklarált legfontosabb célja épp a damaszkuszi kormányzat és Bassar el-Aszad elnök eltávolítása volt. Oroszország és Törökország január 12-én állapodott meg a terrorcsoportok elleni légibevetések összehangolásáról Szíria területén.
Törökországban eközben tegnap is folytatódott a „belső terrorizmus elleni harc”. Az ügyészek 142 év börtön kértek a török parlament harmadik legnagyobb pártjának, baloldali kurd HDP egyik, novemberben letartóztatott társelnökére. Selahattin Demirtast azzal vádolják, hogy támogatja a terrorizmust, mindezt azért, mert 2013-ban egy beszédében idézett terrorszervezetnek tartott kurd Munkáspárt (PKK) bebörtönzött vezérétől, Abdullah Öcalantól. Recep Tayyip Erdogan rendszere ugyanis folyamatosan megpróbálja összemosni a mérsékelt kurd pártot a szeparatista PKK-val. A párt másik társelnökére, Figen Yüksekdagra múlt héten életfogytiglani börtönbüntetést és további 7,5 év szabadságvesztést kért az ügyészség. A HDP 13 parlamenti képviselőjét tartóztatták le novemberben.