Hetven állam vesz részt Párizsban azon a nemzetközi konferencián, amelyet a francia diplomácia azért kezdeményezett, hogy a nemzetközi közösség megerősítse elkötelezettségét a kétállamos megoldás mellett az izraeli-palesztin konfliktusban. Az érintett feleket nem hívták meg a rendezvényre, de a palesztin vezetés támogatja, az izraeli pedig elítéli azt. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök francia védnökség alatti palesztin csalásnak nevezte a rendezvényt, amely nem segíti a békefolyamatot. Izrael csakis a kétoldalú tárgyalásokat támogatja, de azok 2014 óta befagytak, annak ellenére, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter mindent megtett annak újraindításáért. A palesztin vezetés nem hisz a kétoldalú tárgyalások sikerében, inkább nemzetközi nyomástól reméli a palesztin állam létrehozását. Ebben az első lépést a Vatikán tette meg, amely szombaton független államként ismerte el Palesztinát.
Mahmúd Abbász palesztin elnök azt kérte a nemzetközi közösségtől és külön levélben Oroszországtól is, hogy hasson Donald Trump leendő amerikai elnökre, aki bejelentette, hogy Jeruzsálembe költözteti az amerikai nagykövetséget. Jeruzsálem státusának kérdése az egyik áthidalhatatlannak tűnő akadálya a békefolyamatnak. Izrael ragaszkodik az egységes és oszthatatlan Jeruzsálemhez, mint a zsidó állam fővárosához, a palesztinok viszont Kelet-Jeruzsálemet tekintik a majdani államuk fővárosának. Jelenleg a legtöbb ország izraeli nagykövetsége Tel-Avivban található.
A január 23-ra, orosz-török-iráni védnökség alatt tervezett szíriai béketárgyalás körül is sokasodnak a kérdőjelek. A damaszkuszi rezsim és a mérsékelt ellenzék közötti egyeztetéseket december végén, az aleppói harcok befejezése után jelentette be Oroszország és Törökország, miután ugyancsak e két ország garanciája mellett általános tűzszünet lépett életbe Szíriában. Bár az orosz-iráni és a török vezetés kezdettől ellentétes oldalon állt a szíriai háborúban a látványos orosz-török kiegyezés a szíriai viszonyokra is kihatott. Moszkva Aszad akarata ellenére engedte elvonulni Aleppóból a felkelőket és családjaikat és bejelentette a kazah fővárosba, Asztanába tervezett béketárgyalásokat orosz-török-perzsa zászló alatt.
Múlt hét végéig úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok és az ENSZ mellőzésével ültetik zöld asztalhoz a feleket, de vélhetően a Donald Trump beiktatásától remélt orosz-amerikai közeledés reményében január 14-én Washingtont is meghívták a tárgyalásra.
Az előkészületek mégis akadoznak, mégpedig Ankara miatt. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter szombaton határozottan elutasította annak lehetőségét, hogy a kurd PYD, a Demokratikus Egyesülés Pártja is jelen legyen a béketárgyaláson. Törökország terrorcsoportnak tekinti a szíriai kurd pártot, amelynek fegyveres szárnya, a YPG, Kurd Népvédelmi Egységek a legsikeresebb szíriai erő az Iszlám Állam (IS) elleni harcban és az amerikai vezetésű nyugati katonai koalíció támogatását élvezi. Ankara a törökországi Kurd Munkáspárt (PKK) között stratégiai és szerveződési együttműködés miatt terrorcsoportnak tekinti a szíriai alakulatot is.
Recep Tayyip Erdogan elnök maga jelentette be, hogy szükség esetén erőszakkal is megakadályozza egy „szeparatista" állam létrehozását Szíria északi részén. Tavaly augusztus 24-én Törökország első külföldi hatalomként szárazföldi offenzívát indított Szíriában, névlegesen az IS ellen, valójában annak megakadályozására, hogy a két irányból előretörő kurd fegyveres erők a török határ mentén összefüggő terület fölött szerezzenek ellenőrzést. A legtöbb szír lázadócsoport is ellenségként, a kurd szeparatizmus képviselőjeként, Aszad elnök támaszaként tekint a kurd erőkre és tény, hogy a kurdok a szír kormányerőkkel együttműködve harcolnak az iszlamista csoportok ellen.
Törökország a kurd fegyvereseket Szíriában és Irakban egyaránt támogató Egyesült Államoknak címezte figyelmeztetését, miszerint nincs helye „terrorcsoportoknak” a béketárgyalásokon. Washington még azelőtt vetette fel, hogy a kurdokat is meg kell hívni Asztanába, mielőtt saját meghívója megérkezett volna. A bejelentés azonban azonnal heves ellenkezést váltott ki Ankarában. „Ha meghívnak egy terrorcsoportot a tárgyalóasztal mellé, akkor nyugodtan meghívhatják az an-Nuszrát (az al-Kaida szíriai szárnya) és a Daesht (az Iszlám Állam arab neve) is”, mondta Cavusoglu külügyminiszter a sajtónak.
Törökország a tavaly nyári puccskísérlet óta egyre nyíltabb konfliktusban áll az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval. Az emberi jogok lábbal tiprása, a szűnni nem akaró politikai tisztogatás miatt az Erdogan-rezsim szalonképtelen partnerré vált, Ankara pedig egyre gyakrabban vádolja a nyugatot a terrorizmus támogatásával, amiért együttműködik a kurd erőkkel. Most a török vezetés is reménykedve tekint az amerikai elnökváltásra és Trumptól reméli az amerikai-török viszony rendezését. Cavusoglu azt mondta, nem vitatják el Washington jogát, hogy ott legyen az asztanai béketárgyalásokon, de azt várják el az új Fehér házi adminisztrációtól, hogy szakítsa meg az együttműködést „ezekkel a terrorszervezetekkel” (a kurd erőkkel.) „A jelenlegi amerikai adminisztráció súlyos hibákat vét”, fogalmazott Cavusoglu.
A Genfben folyó, Ciprus újraegyesítését célzó tárgyalások is elakadtak az új belső határok kérdésében. António Guterres ENSZ főtitkár tegnap maga jelentette be, hogy nincs megállapodás, de biztató eredmények vannak. Egyelőre azonban nem lehet továbblépni, mert mindkét fél elfogadhatatlannak nevezte a másik javaslatát. A kilátásokat árnyalja Recep Tayyip Erdogan török elnök fellépése is, aki egyértelműen elutasította a Cipruson állomásozó 30 ezer török katona kivonását és a sajtón keresztül „megüzente”, Törökország, mint védhatalom nélkül nincs és nem lesz megállapodás a megosztott szigetországban. A török hadsereg kivonása szóba sem jöhet, „Törökország örökké ott lesz Cipruson”, szögezte le Erdogan.