James Clapper hírszerzési igazgató közleménye az első hivatalos beismerése annak, hogy jelenlegi és a megválasztott elnöknek múlt héten átadott hírszerzési jelentéshez csatolt 2 oldalas feljegyzés létezik, jelentette a CNN. Clapper hangsúlyozta, a hírszerzés nem formált véleményt arról, hogy az információk hitelt érdemlőek-e. Ígéretet tett arra, hogy az ügynökségek híven szolgálják majd a Trump-adminisztrációt.
Szerdai sajtóértekezletén Trump a hírszerzést tette felelőssé azért, hogy nyilvánosságra került a 35 oldalas dosszié, amely azt állítja, Oroszország kompromittáló dokumentumokkal, videókkal rendelkezik a milliárdosról, amelyeket 2013-as szentpétervári látogatásakor vehettek fel. Trump elismerte, hogy olvasta a feljegyzést, ugyanakkor kategorikusan cáfolta a vádakat, igaz, fura érvekkel. Azt mondta, testőreit mindig figyelmeztetni szokta külföldön, hogy ügyeljenek, mert kamera lehet a hotelszobájukban. S még azt is megjegyezte, már csak azért sem lehetnek igazak az állítások, mert „közismerten irtózik a bacilusoktól”.
Brit sajtóértesülések szerint eltávozott otthonából az a volt brit hírszerző, aki a Trump-dossziét összeállíthatta. A férfit sokként érte, hogy nyilvánosságra került a neve, s félti családja biztonságát. Christopher Steele egy londoni székhelyű nyomozóirodát vezet, korábban az MI6, a brit külső hírszerzés ügynökeként szolgált Moszkvában. A The Guardian próbálta ellenőrizni az információk hitelességét, de számos hibára bukkant a dossziéban, kiderült, hogy az írójának korábbi időkből való ismeretei vannak, s számos állítás másodkézből származhat. A CNN volt moszkvai tudósítója ugyanakkor úgy vélte, kompromittáló felvételek készítése beleillik az orosz hírszerzés eszköztárába.
A Politico című washingtoni lap azt írja, a demokraták nem tudják, mit kezdjenek a kétes hitelességű dosszié tartalmával, s azzal, hogy Trump, szerdán első alkalommal elismerte, hogy Oroszország lehetett a hackertámadások mögött, s befolyásolni akarta az elnökválasztást. A lap szerint a megkérdezett demokrata honatyák óvakodtak attól, hogy megkérdőjelezzék a milliárdos elnökségének legitimitását. „Árnyékot vet Trump elnökségére” – nyilatkozta Jeff Merkeley oregoni demokrata szenátor, aki hozzátette, mindez azonban nem kérdőjelezi meg, hogy az elektori kollégiumban a milliárdos győzött. Gerry Connolly virginiai szenátor szerint „bizarr és megmagyarázhatatlan”, hogy Trump nem bízik a hírszerzésben, amelyre elnökként nagy mértékben kell majd támaszkodnia.
Még a vetélytárs FoxNews is bírálta, hogy Trump sajtóértekezletén nem volt hajlandó válaszolni a CNN tudósítójának kérdésére, s a hírtévét „hamis hírek terjesztőjének” bélyegezte, annak ellenére, hogy a CNN – a mértékadó amerikai lapokhoz hasonlóan – nem tette közzé a Trump-dosszié bizarr tartalmát.
Súlyos etikai problémák forrása lehet, hogy a milliárdos nem hajlandó eladni, sem a családtól független befektetési alapba (blind trust) elhelyezni vállalkozásait, csupán annyit jelentett be, hogy a vállalkozásokat két fia irányítja majd, s „nem beszélnek” üzleti ügyekről.
A washingtoni szenátusban mindeközben futószalagon folytatódtak a jövendő republikánus kormányzat miniszterjelöltjeinek meghallgatásai. A külügyi tárca élére jelölt, kiterjedt orosz kapcsolatokkal rendelkező Rex Tillersont keményen megforgatták a külügyi bizottságban, Marco Rubio floridai és Lindsey Graham dél-karolinai szenátor egyaránt úgy nyilatkozott, bizonytalan, hogy igennel szavaznak-e.
