Zöldzóna;Szeged;összefogás;állatvédelmi törvény;problémák;Csongrád Megyei Állatvédelmi Konferencia;

A tavaly februári országos állatvédelmi tüntetés hatására érezhetően javult a kapcsolat az állatvédelmi
szervezetek és a hatóság

- Az állatok is érezni, szenvedni, örülni képes élőlények

Annak ellenére, hogy az állatvédelemmel kapcsolatos hazai jogszabályok jónak mondhatók, az állatmentéssel foglalkozó szervezeteknek továbbra is számos kihívással kell szembenézniük. Nagy problémát jelent a megelőző intézkedések hiánya, a törvények figyelmen kívül hagyása. Ezekről, valamint a lehetséges megoldásokról is szó lesz a jövő heti Csongrád Megyei Állatvédelmi Konferencián.

Második alkalommal rendezik meg január 18-án a Csongrád Megyei Állatvédelmi Konferenciát Szegeden. A rendezvény célja, hogy a megjelentek közösen áttekintsék a legégetőbb problémákat a területen, és hogy erősítsék az összefogást az állatok védelme érdekében. A szervezők (a Hódmezővásárhelyi Állatmentők Egyesülete és a Szegedi Cicamentők Állatvédő Egyesülete) nem titkolt célja, hogy hagyományt teremtsenek: terveik szerint a jövőben évente háromszor is összehívnák a megyei állatvédőket. Úgy vélik, a gyakoribb találkozókra azért is szükség lenne, hogy tisztázzák a nézeteltéréseket, konfliktusokat a különböző állatvédelmi szervezetek között.

A konferencia programjai között szerepel a 2013 óta megváltozott állatvédelmi törvények értékelése, erről, valamint az állatkínzás megítéléséről Deim Zoltán igazságügyi állatorvos szakértő fog előadást tartani. Bemutatják a különböző fertőző macskabetegségek is, ezekről Szili Éva, a cicamentők munkatársa beszél majd. Mindemellett szó lesz a modern állatvédelmi technikákról, a humánus bánásmódról, a prevencióról is, az állatvédőknek lehetőségük lesz megosztani egymással a területen szerzett tapasztalataikat. Kitérnek majd arra is, hogy egy-egy problémát, amivel több állatvédelmi szervezet is küzd a mindennapokban, hogyan tudnák hatékonyabban megoldani.

Az állatvédelmi törvény első helyen mondja ki: az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége. Az állatokkal szembeni erőszak pedig bűncselekmény, amely a Büntető törvénykönyv szerint súlyos esetben akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ennek ellenére nap mint nap fény derül újabb esetekre. A jogszabályoknak szinte nincs is elrettentő hatása, hazánkban ugyanis nem gyakori, hogy állatkínzásért valakit börtönbe zárjanak. Az állatvédelmi törvény tavalyi szigorítását követően a bírósági gyakorlat továbbra is inkább az, hogy az ilyen ügyekben felfüggesztett börtönbüntetéseket rónak ki.

Brutális esetek (2016)
  • Májusban egy brutálisan agyonvert gólya esete borzolta a kedélyeket: az állatot megrázta az áram Jászapátiban, majd két 15 éves eltörte a lábait, szétzúzta a fejét.
  • Alig egy héttel ezután egy vemhes őzsutát üldöztek a krosszmotorosok Pilisen.
  • Kőbányán, az Újhegyi lakótelep közelében lévő tóparton brutális módon végeztek egy vadkacsával: az állatot gázspray-vel – dezodorral vagy hajlakkal – felgyújtották, majd halálos sebeivel magára hagyták.
  • Júniusban focilabdának használtak, rugdostak, dobáltak 5-6 éves gyerekek egy kölyökkutyát Kazincbarcikán. A bántalmazás az állat életébe került.
  • Július végén felgyújtottak egy sünt a XIII. kerületben.
  • Szeptember elején Sárospatak déli részén található Apróhomokon két kutyát lőttek agyon sörétes puskával, a tetemek orrait pedig levágták, amely a levadászás tipikus jele.

„Önmagában véve a magyar állatvédelmi és állategészségügyi törvény és szabályozás jó, a problémát sok esetben a törvények betartatásának hiánya okozza" - mondta lapunknak Balogh Ernő. A Hódmezővásárhelyi Állatmentők Egyesületének elnöke szerint a tavaly februári országos állatvédelmi tüntetés hatására érezhetően javult a kapcsolat az állatvédelmi szervezetek és a hatóságok, önkormányzatok között, utóbbiak hatékonyabban segítik az állatvédők munkáját.

Ennél azonban jóval többre lenne szükség; Balogh szerint az egyik legnagyobb problémát a prevenciós intézkedések hiánya jelenti. „Az oktatásban is sokkal komolyabban meg kellene jelenniük az állattartással kapcsolatos és az állatok szeretetéről szóló preventív anyagoknak. Már óvodás korban el kellene kezdeni a felelős állattartásra való nevelést, ahogy az más, fejlettebb országokban történik. Mi, mint kis szervezet, ehhez annyival tudunk hozzájárulni, hogy egy-egy iskolába kimegyünk és osztályfőnöki órák keretein belül szakmai programjaink segítségével oktató jellegű előadás-sorozatokat tartunk a fiataloknak" - fogalmazott.

Az egyesület folyamatosan keresi az állatmentés hatékonyságát növelő lehetőségeket is, pályázási időszakban azokat a pályázatokat is figyelik, amelyek elősegíthetik, hogy a körülmények javításával több állatot tudjanak megmenti, elhelyezni. Ám Balogh szerint az ilyen jellegű pályázati lehetőségek nagyon ritkák.

Kikötözve a hidegben, étlen-szomjan
A nyílt utcán, a legnagyobb mínuszok idején kötöttek láncra egy német juhászkutyát Sarkadon, az állat előtt sem ivóvíz, sem élelem nem volt, a lánc rövidsége miatt melegebb helyre húzódni sem tudott. A kutya állapotáról Balogh Lajos gyulai önkormányzati képviselő videófelvételt is készített, amit a Blikk is közzétett online felületén.
A képviselő a napilapnak azt mondta: a videóval egyrészt a felelős és megfelelő állattartásra akarta felhívni a figyelmet, másrészt arra, hogy a körülmények miatt ingerültté és agresszívvá vált eb bárkit megtámadhat, mivel úgy volt kikötve, hogy a járdán sétálókat elérheti. A videó közzétételét követően több jelzést is kapott állatvédő szervezetektől, hogy megteszik a szükséges lépéseket, megmentik az állatot - ez azóta meg is történt.

Az LMP szerint 50 ezer forintra kell emelni a kilencedik éve befagyasztott nyugdíjminimum 28 500 forintos összegét, és ha a kormány komolyan gondolja, hogy megbecsüli a nyugdíjasokat, akkor az ellenzéki párt megszavazza az erről szóló javaslatot.