Zöldzóna;Szeged;összefogás;állatvédelmi törvény;problémák;Csongrád Megyei Állatvédelmi Konferencia;

A tavaly februári országos állatvédelmi tüntetés hatására érezhetően javult a kapcsolat az állatvédelmi
szervezetek és a hatóság

Az állatok is érezni, szenvedni, örülni képes élőlények

Annak ellenére, hogy az állatvédelemmel kapcsolatos hazai jogszabályok jónak mondhatók, az állatmentéssel foglalkozó szervezeteknek továbbra is számos kihívással kell szembenézniük. Nagy problémát jelent a megelőző intézkedések hiánya, a törvények figyelmen kívül hagyása. Ezekről, valamint a lehetséges megoldásokról is szó lesz a jövő heti Csongrád Megyei Állatvédelmi Konferencián.

Második alkalommal rendezik meg január 18-án a Csongrád Megyei Állatvédelmi Konferenciát Szegeden. A rendezvény célja, hogy a megjelentek közösen áttekintsék a legégetőbb problémákat a területen, és hogy erősítsék az összefogást az állatok védelme érdekében. A szervezők (a Hódmezővásárhelyi Állatmentők Egyesülete és a Szegedi Cicamentők Állatvédő Egyesülete) nem titkolt célja, hogy hagyományt teremtsenek: terveik szerint a jövőben évente háromszor is összehívnák a megyei állatvédőket. Úgy vélik, a gyakoribb találkozókra azért is szükség lenne, hogy tisztázzák a nézeteltéréseket, konfliktusokat a különböző állatvédelmi szervezetek között.

A konferencia programjai között szerepel a 2013 óta megváltozott állatvédelmi törvények értékelése, erről, valamint az állatkínzás megítéléséről Deim Zoltán igazságügyi állatorvos szakértő fog előadást tartani. Bemutatják a különböző fertőző macskabetegségek is, ezekről Szili Éva, a cicamentők munkatársa beszél majd. Mindemellett szó lesz a modern állatvédelmi technikákról, a humánus bánásmódról, a prevencióról is, az állatvédőknek lehetőségük lesz megosztani egymással a területen szerzett tapasztalataikat. Kitérnek majd arra is, hogy egy-egy problémát, amivel több állatvédelmi szervezet is küzd a mindennapokban, hogyan tudnák hatékonyabban megoldani.

Az állatvédelmi törvény első helyen mondja ki: az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége. Az állatokkal szembeni erőszak pedig bűncselekmény, amely a Büntető törvénykönyv szerint súlyos esetben akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ennek ellenére nap mint nap fény derül újabb esetekre. A jogszabályoknak szinte nincs is elrettentő hatása, hazánkban ugyanis nem gyakori, hogy állatkínzásért valakit börtönbe zárjanak. Az állatvédelmi törvény tavalyi szigorítását követően a bírósági gyakorlat továbbra is inkább az, hogy az ilyen ügyekben felfüggesztett börtönbüntetéseket rónak ki.

Brutális esetek (2016)
  • Májusban egy brutálisan agyonvert gólya esete borzolta a kedélyeket: az állatot megrázta az áram Jászapátiban, majd két 15 éves eltörte a lábait, szétzúzta a fejét.
  • Alig egy héttel ezután egy vemhes őzsutát üldöztek a krosszmotorosok Pilisen.
  • Kőbányán, az Újhegyi lakótelep közelében lévő tóparton brutális módon végeztek egy vadkacsával: az állatot gázspray-vel – dezodorral vagy hajlakkal – felgyújtották, majd halálos sebeivel magára hagyták.
  • Júniusban focilabdának használtak, rugdostak, dobáltak 5-6 éves gyerekek egy kölyökkutyát Kazincbarcikán. A bántalmazás az állat életébe került.
  • Július végén felgyújtottak egy sünt a XIII. kerületben.
  • Szeptember elején Sárospatak déli részén található Apróhomokon két kutyát lőttek agyon sörétes puskával, a tetemek orrait pedig levágták, amely a levadászás tipikus jele.

„Önmagában véve a magyar állatvédelmi és állategészségügyi törvény és szabályozás jó, a problémát sok esetben a törvények betartatásának hiánya okozza" - mondta lapunknak Balogh Ernő. A Hódmezővásárhelyi Állatmentők Egyesületének elnöke szerint a tavaly februári országos állatvédelmi tüntetés hatására érezhetően javult a kapcsolat az állatvédelmi szervezetek és a hatóságok, önkormányzatok között, utóbbiak hatékonyabban segítik az állatvédők munkáját.

Ennél azonban jóval többre lenne szükség; Balogh szerint az egyik legnagyobb problémát a prevenciós intézkedések hiánya jelenti. „Az oktatásban is sokkal komolyabban meg kellene jelenniük az állattartással kapcsolatos és az állatok szeretetéről szóló preventív anyagoknak. Már óvodás korban el kellene kezdeni a felelős állattartásra való nevelést, ahogy az más, fejlettebb országokban történik. Mi, mint kis szervezet, ehhez annyival tudunk hozzájárulni, hogy egy-egy iskolába kimegyünk és osztályfőnöki órák keretein belül szakmai programjaink segítségével oktató jellegű előadás-sorozatokat tartunk a fiataloknak" - fogalmazott.

Az egyesület folyamatosan keresi az állatmentés hatékonyságát növelő lehetőségeket is, pályázási időszakban azokat a pályázatokat is figyelik, amelyek elősegíthetik, hogy a körülmények javításával több állatot tudjanak megmenti, elhelyezni. Ám Balogh szerint az ilyen jellegű pályázati lehetőségek nagyon ritkák.

Kikötözve a hidegben, étlen-szomjan
A nyílt utcán, a legnagyobb mínuszok idején kötöttek láncra egy német juhászkutyát Sarkadon, az állat előtt sem ivóvíz, sem élelem nem volt, a lánc rövidsége miatt melegebb helyre húzódni sem tudott. A kutya állapotáról Balogh Lajos gyulai önkormányzati képviselő videófelvételt is készített, amit a Blikk is közzétett online felületén.
A képviselő a napilapnak azt mondta: a videóval egyrészt a felelős és megfelelő állattartásra akarta felhívni a figyelmet, másrészt arra, hogy a körülmények miatt ingerültté és agresszívvá vált eb bárkit megtámadhat, mivel úgy volt kikötve, hogy a járdán sétálókat elérheti. A videó közzétételét követően több jelzést is kapott állatvédő szervezetektől, hogy megteszik a szükséges lépéseket, megmentik az állatot - ez azóta meg is történt.

Az LMP szerint 50 ezer forintra kell emelni a kilencedik éve befagyasztott nyugdíjminimum 28 500 forintos összegét, és ha a kormány komolyan gondolja, hogy megbecsüli a nyugdíjasokat, akkor az ellenzéki párt megszavazza az erről szóló javaslatot.