Nem várt bonyodalmakat okoz, hogy a kormány januártól megemelte a minimálbért 15, a garantált bérminimumot pedig 25 százalékkal, sőt úgy határoztak, hogy 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum pedig 12 százalékkal növekszik. A legalacsonyabb keresetűek béremelésének a szükségességét senki sem vitatta, a mértéken azonban még a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek is meglepődtek. Ugyanakkor a magasabb bérű, szakképzett, hosszú tapasztalattal rendelkező alkalmazottak jogosan várják el, hogy az ő bérük is növekedjen.
Nap mint nap érkeznek a hírek, hogy közismert kereskedelmi üzletláncok vagy termelő üzemek milyen jelentős, nem egy esetben két számjegyű béremeléseket hajtottak végre. Vagyis megkezdődött a felzárkózás a környező országok átlagához, ami mindenképpen indokolt, ugyanis a hazai reálbérek az Unióban legalacsonyabbak közé tartoznak. Azonban Magyarország a reálbéreket meghatározó makrogazdasági mutatók tekintetében még mindig sokkal rosszabbul teljesít, mind a gazdasági világválságot megelőző évtizedben. Ma még nem látszik egy olyan jelentős gazdasági fordulat, amely alátámasztaná azt a kormányzati várakozást, amely szerint az előttünk álló hat év folyamán a reálbérek 40 százalékkal fognak növekedni.
Erre utalt Szél Bernadett, az LMP társelnöke is tegnapi sajtótájékoztatóján, amikor arról beszélt, hogy csak akkor várható bérfordulat, ha ismét többkulcsossá válik a személyi jövedelemadózás, ha érdemi béremelés valósul meg a közszférában, ha munkavállaló- és családbarát munka törvénykönyve lesz az országnak, az érdekképviseleti jogosítványok pedig módot adnak a kollektív béralkuk megkötésére.
A kormány azzal számolt, minimálbér emelése az egész gazdaságra hatással lesz, és az összes bért magával húzhatja. Ez az elképzelés azonban aligha valósul meg, egyre valószínűbbnek látszik, hogy a kisebb cégek egy része vagy csődbe megy a költségnövekedés miatt, vagy a feketegazdaságot választja. Ezt a várakozást támasztja alá a Policy Agenda (PA) legfrissebb felmérése is. Kkv-cégek vezetőinek azt a kérdést tették fel, hogy mekkora problémát okoz a kötelező legkisebb bér emelése. A válaszokból kiderült, hogy 40 százalékuk számára egyáltalán nem okoz ez problémát, viszont érdekes módon, ha úgy hangzott a kérdés, hogy lát-e esélyt arra, hogy abban az ágazatban, ahol cége tevékenykedik a béremelések miatt megszűnnek vállalkozások, már 43 százalékuk határozott igennel válaszolt. Józanságra vall az is, hogy megkérdezettek csupán 11 százaléka vár 10 százaléknál nagyobb béremelést, a relatív többség csupán minimális (1-5 százalékos) emelkedésre számít, sőt a válaszadók negyede nem is gondolja azt, hogy vállalkozásaik körében érezhetően emelkedhetnének az idei évben a bérek.
Az állami cégek, például a Magyar Posta Zrt., a MÁV Zrt. vagy az MVM Magyar Villamosművek Zrt. magasabb bérkategóriájú dolgozóinak bérrendezéséről információink végén január végén tárgyal a kormány. Halasi Zoltán, az egyik reprezentatív vasutas szakszervezet, a VDSzSz elnöke a Népszavának elmondta, hogy a MÁV 36 ezer munkavállalójából 12 ezer vasutas tartozik a minimálbéresek körébe, vagyis 24 ezren még a bérrendezésükre várnak, ám a tulajdonos államot képviselő fejlesztési tárcától még semmilyen határozott ígéretet nem kaptak. A bérrendezés azért is sürgető, mert félő, hogy a legjobb szakembereik elmennek a cégtől, és az újak betanítása akár fél- egy évig is eltarthat, ráadásul már alig vannak olyanok, akik munkát keresnek.
Halasi Zoltán szerint ha a hónap végéig nem lesz előrelépés, akár sztrájkolhatnak is a vasutasok. Az érdekképviseletek olyan megállapodást szeretnének, ami garantálná, hogy a minimálbér-emeléseken túl további 30 százalékkal nő a fizetésüket 2018-ig.
