"A SPAR már 2016-ban is 4 milliárd forint bérfejlesztést hajtott végre és ez a szám 2017-ben eléri a 7 milliárd forintot, melyet a járulékcsökkentés csak kisebb mértékben, 1,5 milliárd forint erejéig kompenzál, a nagy része saját forrás" - hangsúlyozta Maczelka Márk kommunikációs vezető.
Az élelmiszere-lánc valamennyi dolgozója, idén évi 100 ezer forintnyi készpénzes, béren kívüli juttatásban részesül. A vállalatnál több mint 5 éve dolgozó munkatársak további - éves szinten- 40 ezer forint értékű béren kívüli juttatást kapnak, SZÉP-kártyán.
A munkaerőhiánynak is betudható, hogy újra érték lett a nagy cégeknél - és máshol is - a törzsgárdatagság, ugyanis mindenki igyekszik megtartani a jól képzett dolgozókat - nyilatkozta a Népszavának Sáling József a KASZ elnöke. A szakszervezet képviselői jövő héten hétfőn a Tesco, kedden a Metro, szerdán pedig az Auchan vezetőivel egyeztetnek a béremelésekről. Az OBI-val már tavaly év végén sikerült megállapodni, így a minimálbér és a garantált bérminimum feletti kategóriákban is több mint 10 százalékkal emeli a cég a béreket 2017-ben. Emellett a cafeteria is megmaradt, igaz, készpénzben - kedvezményes adózás mellet -, 100 ezer forintot kapnak a munkatársak.
Az élelmiszerláncok a forgalomnövekedésből kívánják a bérköltségtöbblet nagy részét előteremteni, ehhez viszont szakképzett emberek kellenek, különösen a kulcspozíciókba, ezért most viszonylag jó a munkavállalók alkupozíciója - tette hozzá a szakszervezet elnöke.
Az ágazati szakemberek már a kormány és a munkavállalók, illetve a munkáltatók bérmegállapodását, valamint a társasági adó váratlan és kéretlen csökkentésének bejelentését követően jelezték, hogy ismét a kisvállalkozások húzzák majd a rövidebbet. Sokan képtelenek lesznek kigazdálkodni a minimálbér 15, illetve a garantált bérminimum 25 százalékos emelését, ráadásul a társasági adó 9 százalékra mérséklése a mikro és kivállalkozásokat alig érinti. Ezzel szemben a nagy cégek, amelyek már eddig is többnyire magasabb béreket adtak a dolgozóiknak és jóval évi 500 millió forint feletti forgalmat könyvelhettek el, érdemben profitálhatnak az adócsökkentésből és a kötelező béremelések sem okoznak megoldhatatlan feladatot.
A boltokban, áruházakban dolgozó fizikai alkalmazottak átlagos havi bruttó átlagkeresete ugyan túllépi a 160 ezer forintot, de ez jókora különbségeket takar - figyelmeztetett a Blokkk.com szakportál. A bért a többi költséghez hasonlóan a bevételből kell kifizetni, márpedig az eleve korlátot szab a lehetőségeknek.
Megdöbbentő adatot közölt a kisboltok eltűnéséről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami idén tovább romolhat. Eszerint 2012-höz képest 2016-ra majd' 15 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma.
A szakemberek szerint a kisboltok számának csökkenése mellett a foglalkoztatottak létszáma is zsugorodhat, mert sok kisvállalkozás csak így gondolhat a többletköltségek kigazdálkodására, ha nincs lehetőség a forgalom növelésére. Emellett nőhet a papíron 6 órás, valójában teljes munkaidőben dolgozók, illetve a szakképzett munkavállalók árufeltöltőként való bejelentésének aránya és a fekete munka is elharapózhat.