A listavezető kétségkívül a gravitációs hullámok felfedezése. Ezek olyanok, mint a tér-idő szövetének kicsiny fodrai, amelyek átjárják az egész univerzumot, és a tömeggel rendelkező testek térben-időben való mozgásából keletkeznek. Albert Einstein 1915 novemberében az általános relativitás elméletén belül vetette fel ezeknek a hullámoknak a létezését, de ennek közvetlen bizonyítása egészen 2016. február 11-ig váratott magára. Az első gravitációs hullámokat közép-európai idő szerint 2015. szeptember 14-én 10 óra 50 perc 45 másodperckor sikerült észlelni, amikor az amerikai Ligo-program két mérőeszköze Washington, illetve Louisiana államban regisztrálta azt. Ezt követően az adatot hónapokon át a világ 133 tudományos intézményének 1004 kutatója elemezte.
Jóllehet az 1970-es évek óta már közvetett bizonyítékok állnak a tudósok rendelkezésére, amelyek a gravitációs hullámok létezésére utalnak, e hullámokat észlelni mostanáig minden próbálkozás ellenére sem sikerült. A gravitáció a leggyengébb a természetben előforduló kölcsönhatások közt, így a gravitációs hullámok által okozott távolságváltozások, amelyek kimérése jelentené a hullámok közvetlen bizonyítékát, még hatalmas tömegű űrbéli objektumok (például fekete lyukak, neutroncsillagok, vagy szupernóva-robbanások) hullámai esetén is csak az atommagok méretének piciny töredékét jelentik. E kicsiny hatás miatt a gravitációs hullámok észlelése óriási kihívás, és rendkívüli pontosságú technológiát igényel.
A gravitációs hullámok észlelése nemcsak Einstein elméletének ad végső megerősítést, de általa a csillagászat és az asztrofizika forradalmi eszközt nyer. Minden tudást, amit az emberiség valaha is gyűjtött a Naprendszeren kívüli világról, különféle hullámhosszú fényhullámok megfigyelésével – távcsövekkel, rádióantennákkal, röntgenteleszkópokkal – szereztük meg. A gravitációs hullámok észlelése új „érzékszervet” ad az emberiségnek, amivel a világegyetem titkait megismerheti, kutathatja, megértheti. A gravitációshullám-csillagászat megszületése olyan forradalom, aminek jelentősége az egész csillagászat egykori születéséhez mérhető.
A Syn 3.0. baktérium minimális genomja
Március 24-én a San Diegó-i (Kalifornia) egyetem Craig Venter professzor vezette genetikus- és biológus-csoport bejelentette, hogy sikerült szintetizálni a Syn 3.0 nevű baktérium „minimális sejtjét”. Ennek a baktériumnak mindössze 473 génje van (szemben a több mint 20 ezer emberi génnel), és eddigi ismereteink szerint ez a szükséges minimális mennyiség az élethez. A Mycoplasma típusú baktériumnak a természetes genómja 525 génből áll, a kutatók azonban sikeresen eltávolították belőle mindazokat a géneket, amelyek nem voltak feltétlenül szükségesek a túléléséhez, majd átalakították a baktérium DNS-ét. Az ilyen eljárások a jövőben segíthetik a gyógyszergyártást és a biofűtőanyagok előállítását egyaránt.
A Sunway-TaihuLight szuperkomputer június 20-án kezdte meg működését Kínában FORRÁS: SUNWAY-TAIHULIGHT
A kínai szuperszámítógép
Nyugtalanító külsejéről a mozirajongóknak a 2001: Űrodüsszeia című film juthat eszébe. Mintha az „emberiség hajnalán” megjelenő fekete monolit találkozna az űrhajósok ellen forduló Hal 9000 számítógéppel. Ez a Sunway-TaihuLight szuperkomputer, amely június 20-án kezdte meg működését a kínai Csiangszü tartományban, Vu-hszi városában. Ez a gép egy másodperc alatt 93 014 petaflop (millió milliárd) műveletet képes végrehajtani. Teljesítménye a háromszorosa az eddigi rekordernél, a szintén kínai Tianhe-2-nél, amely „csak” 33 863 petaflop/szekundumot tudott, és ötszöröse a harmadik legerősebbnél, az amerikai Titannál.
Lombikbébi három szülővel
Bár már április 6-án megszületett, csak szeptember 27-én jelentették be az orvosok Abrahim Hassan világra jöttét, aki a világ első, három szülővel rendelkező lombikbébije. Ennek a technikának az a lényege, hogy az anya petesejtjének hibás mitokondriumait kicserélik egy egészség donortól származókkal. A mitokondrium az energia előállításában és annak elraktározásában szerepet játszó sejtszervecske, amely az előállított energiát makromolekulák formájában tárolja. Ezt az eljárást egyelőre törvényesen csak Nagy-Britanniában lehet végrehajtani.
A jordániai szülők John Zhanghoz, a New York-i New Hope Fertility Center orvosához fordultak segítségért, mivel az asszony Leigh-szindrómában szenved és ez a betegség súlyos károsodást okozhat a magzat idegrendszerének kialakulásakor. A műtétet végül Mexikóban hajtották végre, mert ott nincsenek érvényben korlátozó szabályok és Zhang úgy ítélte meg, hogy „életet menteni minden körülmények között etikus”. Abrahim megszületésének bejelentésével azért vártak 5 hónapig, hogy meggyőződjenek: a gyermek valóban egészséges. Az anyánál már korábban is próbálkoztak hasonló beavatkozásokkal, de azok a gyermekek nem sokkal születésük után meghaltak.
Az örök memóriaegység
Bár a tudomány még gyerekcipőben jár azon a téren, hogy az emberek életük végéig megőrizzék emlékezőtehetségüket, a technika már kísérletet tett erre. A southamptoni egyetem kutatóközpontja február 15-én jelentette be, hogy létrehoztak egy olyan hordozható optikai memóriaegységet, amely rendkívül kis helyen képes hatalmas mennyiségű, 360 terabytenyi adatot tárolni gyakorlatilag az örökkévalóságig, 13,8 milliárd évig, 190 C fok alatti hőmérséklet alatt.
A többsejtű lét mutációja
Legnagyobb megdöbbenésre egy genetikai mutáció játszhatott közre abban, hogy kialakult a Földön a többsejtű élet, vagyis mi emberek is, és sok más élőlény is egy mutációnak köszönhetően létezünk. Egy rejtélyes, GK-PID nevű molekula okolható a 800 millió éve végbement mutációért, melynek egyik tulajdonsága volt, hogy együtt tartotta, összehúzta a kromoszómákat a sejt belső falába. Ez alapvető lépés volt az evolúcióban. A felfedezést január 7-én tették közzé az eLife című online orvosbiológiai szaklapban.
Csúcsforgalom a galaxisban
A Hubble teleszkóp közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HULTON ARCHIVE
Tízszer annyi csillagrendszer van az univerzumban, mint ahogyan eddig hittük, legalább 2 milliárdnyi. Ezt az elképzelhetetlen számot a nottinghami egyetem kutatói becsülték meg Christopher Conselice vezetésével a Hubble teleszkóppal való megfigyeléseknek köszönhetően. A kutatók szerint a világegyetem galaxisainak 90 százaléka túlságosan kevés fényt bocsát ki, vagy pedig túl messze vannak tőlünk ahhoz, hogy közvetlenül megfigyelhessük őket. Mellesleg március 3-án jelentették be az eddig megfigyelt legtávolibb és legrégibb galaxis felfedezését. A GN-z11 13,4 milliárd évvel ezelőtt született, 400 millió évvel az ősrobbanás után.
A Solar Impulse körberepülte a Földet
Július 26-án szállt le Abu-Dzabiban a Solar Impulse 2, ezzel végetért az első kizárólag napenergiával hajtott repülőgép Föld körüli körútja. A gép, amely ugyancsak az Arab-öbölbeli emírségből indult útjára 2015. március 9-én Bertrand Piccard és André Borschberg svájci konstruktőr-pilótákkal a fedélzeten, 40 ezer kilométert tett meg csaknem 500 óra alatt. A lausanne-i műszaki egyetemen megépített Solar Impulse 2, amelyet 17 ezer napelemmel és olyan akkumulátorral szereltek fel, amely lehetővé tette az éjszakai repülést is, kétszer kényszerült megszakítani útját. Először a Nanking-Hawaii útvonalon a rossz idő miatt kellett kényszerleszállást végrehajtania Japánban, majd Hawaii-ban vesztegelt kilenc hónapig az akkumulátor meghibásodása miatt.
A grönlandi cápa a leghosszabb életű
Akár 400 évig is elélhet, és ezzel a leghosszabb életű gerinces a grönlandi cápa (Somniosus microcephalus). Grönlandi, norvég, dán tengerbiológusok becslései szerint e ragadozó hal átlag életkora 270 év és évente 1 centimétert nő.
Kő lesz a CO2-ből
Első ízben mutatták ki, hogy lehetséges az emberi tevékenységek által a légkörbe kibocsátott széndioxidot összegyűjteni, az altalajba fecskendezni és rövid idő alatt szilárd kővé alakítani. Az Izlandban végrehajtott, CarbFix nevű kísérlet az első sikeres volt a világ számos hasonló próbálkozása között. A szigetországban vulkanikus eredetű bazaltsziklákba fecskendezték be a CO2-öt, és víz hozzáadásával mindössze 18 hónap alatt annak 95 százaléka kalcittá és más karbonátokká vált. Ez az eredmény is egy újabb reménysugár a globális felmelegedés ellen vívott harcban.
