Demokratikus választáson lett a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnöke Bienerth Gusztáv, legalábbis ezt állította a szavazás után a szervezet új vezetője. A választás annyira demokratikusan zajlott, hogy a szavazólapon Bienerth neve után csak az „igen” szerepelt választási lehetőségként, a levezető elnök annyit mondott a küldötteknek, hogy aki nem ért egyet a jelölt megválasztásával, az üresen adja le a szavazólapot, vagy az egyetlen kis négyzeten kívülre rajzoljon „x”-et, vagy húzza át a jelölt nevét.
Nem ez volt a közgyűlés egyetlen komolytalan jelenete. A tanácskozás elején derült ki, hogy nincs javaslat a jegyzőkönyv-vezetőkre, a résztvevők kiabáltak be neveket, míg végre sikerült megválasztani két embert.
Gyárfás Tamás eddigi elnök búcsúbeszéde után Hargitay András, a válogatott szövetségi kapitánya azt javasolta a közgyűlésnek, hogy legyen Gyárfás örökös tiszteletbeli elnöke a MÚSZ-nak. A szép gesztusról azért nem szavaztak, mert az alapszabály szerint csak arról lehet dönteni, ami előzetesen bekerült a napirendi pontok közé. Szép dolog a rend és fegyelem, de egy 23 év után búcsúzó vezető esetében közfelkiáltással is oda lehetett (kellett?) volna ítélni a címet, aminek gyakorlati jelentősége nincs, erkölcsi értéke és üzenete annál több. Ehelyett az elnökség a következő ülésén tárgyalja a témát, és ha megszavazza, akkor a tavaszi közgyűlésen lehet tiszteletbeli elnök Gyárfásból. Ez szabályos, de nem elegáns.
Bienerthről az derült ki, hogy van egy jól összerakott programja, valódi tartalom nélkül. Konkrét kérdésekre nincsenek válaszai. Nincs koncepciója az utánpótlás helyzetének kezelésére, ahogy arról sincs elképzelése, hogyan lehet azt a gondot megoldani, hogy a vízilabdázókkal kell naponta megküzdeni a kevés vízfelületért. Konkrétumként annyit mondott, hogy negyedévente internetes fórumon fejtheti ki mindenki a véleményét a sportág aktuális helyzetéről. Ezt kétszer is elmondta, de attól ez még kevés.
A lufi erős politikai hátszéllel megérkezett a medencék világába.
