Bár tavaly valamivel több baleset történt, mint 2015-ben, továbbra is a repülés számít a legbiztonságosabb közlekedési formának az Aviation Safety Network (ASN) szerint. A szakportál friss, légikatasztrófákat összesítő jelentéséből kiderült, 2016-ban 19 légi baleset történt, 325 halálos áldozatot követelve. A 19 balesetből kettő olyan légitársasággal történt, amelyek szerepeltek az Európai Unió feketelistáján, emiatt megvonták tőlük az európai repülési jogot.
A jelentés a civil légi közlekedési eszközöket ért szerencsétlenségeket összesíti. A katonai repülőgépek balesetei nem kerültek be a statisztikába, így abban nem szerepel az orosz légierő repülőjének decemberben lezuhant, 92 ember - köztük az Alekszandrov-kórus 64 tagjának - halálát okozó tragédiája sem.
Javuló statisztikák
A tavalyi évben mintegy 35 millió civil járatot teljesítettek, az adatok szerint 3,2 millió járatra jutott egy baleset, a halálos áldozatok számát tekintve pedig minden 10,7 millió utasra jutott egy áldozat. A legtöbb baleset (13) akkor történt, amikor a repülő már elérte az utazómagasságot. Három baleset történt felszállás, egy emelkedés, kettő pedig ereszkedés közben. Annak ellenére, hogy a balesetek száma növekedett (2015-ben összesen 16 volt), a múlt évben sokkal kevesebben haltak meg (tavaly előtt 560-an vesztették életüket).
A statisztikákat 1946 óta vezetik, az ASN szerint a repülésbiztonság szempontjából a tavalyi volt a második legbiztonságosabb év, a halálos áldozatok száma csak 2013-ban volt kevesebb (265). A legtöbb halálos áldozatot követelő légi baleset 1972-ben történt, akkor 2513-an haltak meg. A statisztikák lényegében azóta csökkenő tendenciát mutatnak, az áldozatok száma 2005-öt követően pedig egyetlen évben sem emelkedtek ezer fölé.
Harro Ranter szerint a javuló adatok nem meglepőek. Az ASN elnöke elmondta: a balesetek átlagos számában 1997 óta folyamatos, stabil csökkenés figyelhető meg, ami az elmúlt években bevezetett és a nemzetközi légügyi szervezetek által folyamatos fejlesztés alatt álló biztonsági erőfeszítéseknek köszönhető.
A legszörnyűbb balesetek
A tavalyi év egyik legszörnyűbb légi katasztrófája a bolíviai LaMia repülőgépének novemberi balesete volt. Az utasszállító alig néhány percre volt végcéljától, amikor Kolumbiában, Medellín város közelében lezuhant. A repülő 2700 méter magasságban lehetett, amikor egy hegyoldalnak csapódott, 71 ember (köztük a brazil Chapecoense focicsapat 19 játékosa) halálát okozva, hatan viszont - a csodával határos módon - túlélték a katasztrófát. Mint kiderült, a gép pilótája nem közölte időben a légi irányítással, hogy kevés az üzemanyag, a kerozin nem sokkal a leszállás előtt fogyott ki a tankból.
Minden jel szerint merénylet miatt zuhant le tavaly májusban egy EgyptAir-repülőgép a Földközi-tengerbe. A gép Párizsból tartott Kairóba, amikor május 19-én hajnalban eltűnt a radarról. A katasztrófában 66 ember vesztette életét. Bár a nyomozás még tart, az egyiptomi hatóságok azt jelentették, a helyszínen robbanószer maradványokat találtak. Februárban pedig egy ember meghalt, amikor a Hermes Airlines Mogadishu repterét éppen elhagyó gépének egyik kabinjában bomba robbant.
A Flydubai Boeing 737-esének rosztovi lezuhanása ugyancsak súlyos eset volt. A katasztrófa tavaly márciusban történt; a gép óránként 600 kilométeres sebességgel haladt, majd 50 fokos szögben, leszállás közben a futópályába csapódott. A fedélzeten 62-en tartózkodtak, egyikük sem élte túl a becsapódást. A Flydubai légitársaságnak ez volt az első halálos áldozattal járó tragédiája a 2009-es indulása óta. A baleset okai továbbra is tisztázatlanok, de a legvalószínűbb, hogy emberi hiba okozta.
Nincs biztonságosabb
A katasztrófák ellenére kijelenthető: a repülés továbbra is a legbiztonságosabb közlekedési mód, a légi biztonság javítása is folyamatos. Nem csupán a biztonsági ellenőrzések szigorodtak az elmúlt években, a pilótáknak, valamint a légi irányítóknak is fejlettebb radarrendszer áll rendelkezésükre, emellett mind a földi, mind a légi személyzet átfogóbb felkészítést kap a különböző vészhelyzetek kezelésére. A repülőgépek szerkezeti kialakítása is változott: ha a gép valamelyik eleme - például egy hajtómű - meghibásodik, a terhelés biztonságosan megoszlik más elemek között. Mindemellett a repülőgép-ipari alkatrészgyártásban is sokkal jobb a felületi- és alkatrészminőség, mint korábban.
