Társadalom;Soros György;diktatúra;választók;maffiaállam;

Soros György FOTÓ: Népszava

- A nyílt társadalmat védené Soros György

Világszerte veszélyben van a demokratikus társadalmi berendezkedése, amelyet fasiszta diktatúráktól a maffiaállamig a zárt társadalmak különböző formái fenyegetnek – fejtette ki Soros György, a Project Syndicate-nek írt, most megjelent cikkében.

„Mi történt? Az egyetlen magyarázatom az, hogy a választott vezetők nem tudtak megfelelni a választók várakozásainak, akik emiatt csalódtak a demokráciában és a kapitalizmusban. Az emberek úgy érezték, az elit ellopta a demokráciájukat” - írta a milliárdos, aki szerint a Szovjetunió összeomlása után a globalizáció újabb lendületnek indult, ám nem vezetett úgy az általános jólét terjedéséhez, mint kellett volna. Figyelmen kívül maradt a tény, hogy a győztesek ritkán, ha egyáltalán, kárpótolják a veszteseket. A világ Közelebb hozta ugyan a gazdag és a szegény országokat, de növelte az egyenlőtlenségeket a gazdag és a szegény országokon belül. A javak nagy része a felső egy százalék kezében összpontosult, az elosztórendszerek nem működtek – adta meg a társadalmi elégedetlenség, az elitellenesség lényegi okát az üzletember, aki szerint az EU a nyílt társadalom képviselője, ezért is támogatta a kezdetektől. „Valami kisiklott. A 2008-as válság nyomán az egyenlők önkéntes társulása hitelezők és adósok kapcsolatává alakult, amelyben az adósok nem tudták teljesíteni kötelezettségeiket, miközben a feltételeket a hitelezők szabták. Ez a viszony sem önkéntes nem volt, sem egyenlő.”

Soros Németország történelmi felelősségét is látja a kialakult helyzetben. Szerinte a II. világháború után az Egyesült Államok olyan politikát valósított meg a Marshall-tervvel, amely segített talpra állítani Európát, ezzel szemben a 2008-as válság után az EU vezető állama, Németország a szűkkörű érdekeit szolgáló megszorítási programot kényszerítette az EU-ra. Az egyesítés előtt Németország az integráció motorja volt, ám az NSZK és az NDK újraegyesítése túl költségesnek bizonyult, így 2008-ban Németország nem érezte elég erősnek magát ahhoz, hogy újabb kötelezettségeket vállaljon át. „Angela Merkel helyesen érzékelte választói akaratát, és állt ki amellett, hogy minden ország magáért feleljen. Ez volt a dezintegráció kezdete.”

A demokrácia mostanra krízisbe jutott, még az Egyesült Államok, a világvezető demokráciája is olyan embert választott, aki diktátor szeretne lenni. Soros szerint az Egyesült Államok képtelen lesz világszerte a demokrácia védelmére kelni. Az EU veszélyben van az orosz elnök befolyásának növekedése miatt is. Megérezte, hogy zárt társadalomként működő rendszere gyenge, földgázalapú gazdasága növekedésre képtelen, befolyását nem tudja megőrizni a volt Szovjetunió területén megjelenő színes forradalmakban. Így a médiát ellenőrzése alá vonva, hamis hírekkel operálva dezorientálta a külvilág társadalmait – így választották meg Trumpot is. Ugyanez történhet a 2017-es választási évben Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Franciaországban, ahol az esélyes vezetők Putyinhoz közelítenek. Soros végül párhuzamot von a gazdasági krízissel, a menekültválsággal nehézségbe került EU és az 1990-ben széteső Szovjetunió között. Ahhoz, hogy az EU ne végezze úgy, ahogyan a Szovjetunió, össze kell fogniuk mindazoknak, akik hisznek benne.

A főpolgármester nagyon szeretné, ha a 3-as metróvonal állomásain lennének liftek, ám a felújításra szánt 137 milliárd forintos keretet nem lépheti túl a főváros. Tarlós István reméli, ezúttal nem érkeznek irreális ajánlatok, ahogy korábban, így jövő nyáron végre valóban elkezdődhet a rekonstrukció.