Az eljárás nem csak a munkajogot, hanem az emberi tisztességet, méltóságot is sérti, az érintettek nyugodtan fordulhatnak jogvédő szervezetekhez is - vélte Magyar György, miután kiderült, hogy a Pannon Lapok Társaságától (PLT) kirúgott újságíróknak hazugságvizsgálatot is kilátásba helyeztek a meghekkelt Orbán-interjú ügyében tartott kihallgatáson. A jogász kifejtette, a munkáltatónak joga van belső vizsgálatot indítani, hiszen erre lehetőséget ad a Munka Törvénykönyve. "Még az is jogszerű, hogy soron kívüli vizsgálatot indítanak, s bizottságokat is felállíthatnak. Felfüggeszthetik a dolgozót a munkavégzés alól, vagy fel is mondhatnak neki. Ám az eljárás során a munkavállaló jogai nem sérülhetnek" - mondta.
Az azonnali hatályú felmondást a munkáltató indokolni köteles, annak okszerűségét pedig bizonyítani kell. Az Orbán-interjú esetében a PLT ennek nem tehetett eleget, hiszen nincs ismert elkövető. Így pedig Magyar szerint a felmondás sem lehet jogszerű, hiszen nem tudni, a munkavállaló milyen kötelezettséget szegett meg. A kirúgottak erre hivatkozva jó eséllyel indíthatnak munkaügyi pert. Emellett, ha bebizonyosodik, hogy nem volt közük a hekkeléshez, polgárjogi pert is indíthatnak jó hírnév megsértése miatt, hiszen a kiadó alaptalanul gyanúsította őket.
A Mészáros Lőrinchez köthető Mediaworkshöz tartozó PLT - ahogyan az érintettek a Népszavának is beszámoltak - gyakorlatilag vallatta a munkatársakat a kirúgásuk előtt. A szakember szerint a magyar jogrendszerben a presszionált, pszichikai, vagy egyéb kényszerítés nyomán megszerzett információk nem használhatók. Az eképp szerzett vallomásokat a bíróságok is kirekesztik a bizonyítási eljárásból. A munkáltatónak egyedül a fegyelmi vétséget áll jogában kivizsgálni, ha a vállalat bűncselekményt gyanít, akkor kötelessége azt jelezni a hatóságoknak.
Ennek megfelelően a kiadó feljelentést is tett. Magyar úgy látja: minden bizonnyal megindul az ügyben a büntetőeljárás információs rendszer vagy adat megsértése miatt, s a rendőrség minden lehetséges eszközzel megpróbálja feltárni az ügyet. Ahogyan tette azt az Orbán Ráhel esküvőjén eltűnt mobiltelefonok ügyében is, amikor a személyzet valamennyi tagjától DNS-mintát is vettek, ami többmilliós bűnügyi költséget tett ki - emlékeztetett. A jogász szerint a Mediaworksnek "eredményeket kellett produkálnia. Most a kormánybarát klientúra elmondhatja: egy nap alatt kiderítették az igazságot, s lesújtottak a felségsértésért".
A munkatársak a Mandinernek újabb részleteket árultak el kirúgásukról: Hajnal Csilla kifejtette, nem tudja, hogy mikor írtak bele a kész interjúba, mert a központi anyagokat eddig sem kellett átolvasniuk, ezeket változatlanul kellett csak átvenni. A Fejér Megyei Hírlap korábbi felelős szerkesztőjétől a keddi vallatáson a cégvezetés azt is megkérdezte, vállalná-e hazugságvizsgáló alkalmazását. Klecska Ernő azt mondta, december 24-én már szabotázzsal gyanúsították meg, majd 27-én minden munkatárs gépét informatikusok ellenőrizték. A volt lapszerkesztő a kihallgatásról azt mondta, nem olyan volt a hangulat, mint egy fegyelmi tárgyaláson.
Az újságírók szerint a főszerkesztőket az általános felelősségük miatt rúgták ki, Hajnalt pedig azért, mert ő küldte nyomdába az oldalt. Klecska azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy az akcióval csak a kiadó teremtett lehetőséget magának, hogy lefejezze a Hírlap és a veszprémi Napló szerkesztőségét, mert jogilag a PLT ugyan független a Mediaworkstől, de volt Magyar Időkös Liszkay Gábor vezérigazgató és Csermely Péter tartalomfejlesztési vezérigazgató-helyettes egy korábbi értekezleten arról beszélt, hogy jövőre integrálni akarják a társaságot a kiadóba, vagy jogutód nélkül megszüntetni.
