Így torolja meg az orosz hekkertámadásokat, amelyekkel az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) megállapításai szerint tudatosan próbálták meg befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredményét Donald Trump javára.
Barack Obama intézkedései elsősorban az orosz katonai hírszerzést, a GRU-t, valamint a KGB utódának nevezett Szövetségi Biztonsági Szolgálatot, az FSZB-t érinti. Washington szerint ugyanis e két szervezet áll a terrortámadások mögött. A szankciók a GRU négy magas rangú munkatársát és három olyan céget is érintenek, amelyek segíthették e szerveket a hekkertámadások során.
A 35 kiutasított diplomata 72 órát kapott arra, hogy elhagyja New York-i, illetve San Francisco-i állomáshelyét. Két titkosszolgálati célokra használt orosz objektumot Marylandben és New Yorkban Moszkva költségére zárnak be. Itt olyan tevékenységet folytattak, amely – washingtoni közlés szerint – nem egyeztethető össze a diplomáciai tevékenységgel. Mindemellett az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), valamint az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) információkat tesz közzé az orosz polgári és katonai jellegű kiberaktivitásról. Az elkövetkező napokban részletes jelentést kapnak az amerikai kongresszus tagjai, amelyben állítólag bizonyítást nyer, hogy Oroszország lépéseket tett az amerikai elnökválasztásba való beavatkozásra, s káros kibertevékenységet folytatott.
Barack Obama elnök azt közölte, a szankciók és a kiutasítások választ jelentenek Oroszország azon kísérleteire, amelyekkel „ártani akart az Egyesült Államoknak”. Hozzátette azt is, hogy „bizonyos időben” további intézkedéseket is foganatosítanak Oroszországgal szemben, ezek egy részét azonban nem tárják majd a nyilvánosság elé.
Az amerikai elnök felszólította hazája szövetségeseit arra, tegyenek meg mindent azért, hogy megakadályozzák a demokratikus kormányzásba való beavatkozást. Utalt továbbá arra is, hogy minden amerikainak ébernek kell lennie az orosz magatartás miatt.
Az amerikai titkosszolgálatok megállapításai szerint orosz hekkerek a Kreml jóváhagyásával hatoltak be az amerikai demokraták, illetve elnökjelöltjük, Hillary Clinton számítógépes rendszerébe, s a nyilvánosság elé tárták a belső levelezést azzal a céllal, hogy komoly zavart okozzanak a volt külügyminiszter elnökválasztási kampányában. A Wikileaks platformja néhány hónapja tette közzé a levelezést.
Obama annak a véleményének adott hangot, hogy az orosz adatlopást, s az egész hekkertámadást csak a Kreml legmagasabb köreiből rendelhették el. Az orosz kormány ugyanakkor rendre tagadta ezeket az állításokat. A Kreml szóvivője teljesen megalapozatlannak nevezte az amerikai elnök állításait. Szerinte a szankciók a Kreml agresszív külpolitikáját bizonyítják. Moszkva, mint fogalmazott, sajnálkozik a büntetőintézkedések bevezetése miatt, de hasonló ellenintézkedéseket foganatosít. A további lépésekről Vlagyimir Putyin orosz elnök dönt majd. Oroszország ugyanakkor arra is utalt, hogy nem becsüli túl az amerikai szankciók jelentőségét. Azért sem érdemes Moszkvának kemény válaszlépéseket tenni, mert három hét múlva Donald Trump ülhet az elnöki székbe, aki elődjénél jóval oroszbarátabb külpolitikát folytathat, erre utal például, hogy azt a Rex Tillersont jelölte külügyminiszternek, aki kiváló kapcsolatokat ápol az orosz vezetéssel. Trump több ízben is az oroszok megbüntetése ellen foglalt állást, szerdán úgy fogalmazott, nem kell firtatni az ügyet, senki sem tudja pontosan, mi is történt. A leendő elnök bejelentette, találkozni kíván az amerikai titkosszolgálatokkal.
A londoni orosz nagykövetség a szankciók kapcsán azt közölte, „déja vu érzése” van, mer hasonló lépésekre a hidegháborúban volt csak példa. A Twitteren egy kacsa képét is megjelentettek arra utalva, hogy Obamának már csak rövid ideje van hátra hivatalából.
