A magyar gazdaság függése az exporttól egyértelmű, 2015-ben például 30 800 milliárd forintot, a GDP több mint 90 százalékát exportáltuk. Legnagyobb exportpartnerünk Németország, ide értékesítjük az export 27 százalékát. A blog írói azonban megállapítják, hogy a nagy összegű export nem csak a magyar dolgozók sikere, mert a külföldre eladott termékek sok importált anyagot és félkész terméket is tartalmaznak. Az Audi győri gyárát hozzák példának, amelyik 8,3 milliárd euró értékben exportált 2015-ben, miközben összesen 6,7 milliárd euró értékű (részben importált) anyagot és félkész terméket használt fel, és 331 millió euró értékben fizetett munkabért. Magyarország helyét és szerepét az európai és a világgazdaságban az alapján is lehet mérni, hogy mekkora az exportból a Magyarországon megtermelt érték.
A magyar export ötszörösére nőtt, ami jóval több, mint az EU-15 növekedési aránya, ám elmarad a visegrádi országok átlagától. A Magyarországon belül megtermelt jövedelem ez idő alatt viszont csak 269 százalékkal nőtt, ez lassabb ütem, mint amit a többi európai országban mértek.
A Magyarországon megtermelt exportjövedelem az ország versenyképességének egy lehetséges mérőszáma - állapítja meg a Defacto blog és az értékek alapján azt a következtetést vonja le, hogy kétségkívül növeltük versenyképességünket Nyugat-Európához képest, a teljes export hatalmas növekedése azt jelzi, hogy Magyarország egyre erősebben integrálódik az európai beszállítói láncba.
A blogírók vizsgálták azt is, hogy a különféle képzettségű dolgozók hogyan részesednek az exportjövedelem termelésből. Mind az érettségivel nem rendelkezők, mind az érettségizettek bérének aránya csökkent az exportjövedelemben, míg egyedül a diplomásoké nőtt.
A Defacto végkövetkeztetése, hogy az iparosítás és a szakképzés erőltetése helyett a felsőoktatás fejlesztése lenne szükséges ahhoz, hogy az európai beszállítói láncban versenyképesek maradjunk.
