Azt mondják az elemzők, hogy az idén semmi különös nem történt. Ami, lévén szó a pártok népszerűségéről, azt jelenti, hogy a Fidesz változatlanul őrzi erős pozícióját az élen; változatlanul csak az a kérdés, hogy meglenne-e a kétharmad vagy sem egy most vasárnapi választáson. Abban egyetértenek a politológusok, legyenek akár jobb, vagy baloldali beállítottságúak, hogy a kormánypárt kényelmes előnnyel és stabilitással vezeti a listát, ami elég ritka jelenség, ha arra gondolunk, hogy immár a harmadik ciklusra készül. Ennyi évvel a háta mögött ugyanis többnyire elkopik a kormánypárt, szétrágja kívülről és belülről is a korrupció, no meg a megoldatlan kérdések halmaza. És ezen nem segít semmiféle sikerpropaganda.
Kivéve a Fideszt. (Udvariasságból ide kellene írnom a KDNP-t is, de – fájdalom – róluk alig-alig szól valami; hacsak Semjén Zsolt Orbán Viktorra vetülő üdvözül mosolyát nem értékelik a választók.) A Fidesz eredményesen használja a bevált sémáit; most például a Magyarország erősödik akció tért vissza, egyelőre kormányzati mezben, hogy aztán megfelelő időpontban, jelképes összegért a párt politikai kampányaként bukkanjon fel.
De vajon mi a magyarázata, hogy míg másutt a korrupció és a kormányzás gyengeségei fölemésztik a korábbi győztes népszerűségét, addig ez itt és most nem történik meg? Valóban elegendő magyarázattal szolgál a menekültválság központi témává tétele? Tényleg felülír minden, a Fideszhez köthető szennyes ügyet a magyar lakosság idegenellenessége, hogy őket nem érdekli sem a szegénység, sem az egészségügy, sem az oktatás siralmas állapota? Hogy az emberek inkább hisznek a propagandának, mint a saját tapasztalatuknak?
Ezt azért mégsem hihetjük. Nem hihetjük, hogy miközben az emberek jó ideje nem is találkoznak menekültekkel, a befogadásuk elleni kampány elhomályosítja a látásukat. Az ok, a Fidesz kényelmes előnye másban, vagy másban is keresendő. Elsősorban abban, hogy egyelőre más párt, más formáció nem tudta megszólítani a választókat. Sem az ellenzék, sem a civilszervezetek nem voltak képesek a társadalom mélyére hatolni. És amíg a kormánypárt van ott minden kilométerkőnél, addig marad az előny. Pedig, mint hallhattuk, még csak most kezdődik majd az igazi kampány.
