Nem egyszerűen a magas kamatok kora ért véget, hiszen az már évekkel ezelőtt megtörtént, hanem egyre nagyobb valószínűséggel a hozamcsökkenés időszaka is, ami a fix kamatozású eszközök felértékelődésére játszó befektetési stratégiák kifulladását ígéri. A totális hozamsivatag nagy vesztesei lehetnek befektetési oldalon a pénzügyi intézmények. Akik képesek rá (pl. a bankok), azok ezt részben a növekvő hitelezési volumennel kompenzálhatják, hiszen a szuperolcsó hitelek iránt viszont egyre nagyobb a kereslet.
Míg a lekötött bankbetétben takarékoskodó ügyfelek egyszerűen csak annyit érzékeltek, hogy betétjükre egyre kisebb kamatot fizetnek a bankok, a kötvényalapba fektetők élvezni tudták a hozamcsökkenésnek a pozitív, a portfólióban tartott eszközöket felértékelő oldalát is. Ennek köszönhetően a bankbetéteknél jóval magasabb hozamot realizálhattak, azonban, a kötvénypiaci hozamcsökkenés fokozatos kifulladása miatt egyre kisebbet.
2017 egyelőre nem sok jót ígér azoknak a lakossági befektetőknek, akik lejáratig tartott, alacsony kockázatú befektetésekben, például lekötött betétben vagy állampapírban gondolkodnának. A hozamcsökkenés kifulladása ugyanis nem jelent automatikusan hozamemelkedést és ezzel a banki kamatok vagy az ezeknél azért magasabb (és az elmúlt években az új értékesítés szempontjából népszerűbb) lakossági állampapírok kamatának szárnyalását. Valószínűbb, hogy hosszú évekig az alacsony hozamkörnyezet lesz a kulcsszó, és a jegybanki kamatemelések is a lehető legnagyobb óvatossággal indulnak csak el.
A lekötött betétek kamata manapság 0,5% körüli, és bár jövőre már nem kell a kamatbevételek után egészségügyi hozzájárulást fizetni (ez eddig 6% volt), ez egy átlagos magyar befektető konyhájára nem sokat hoz majd.
A teljes cikket itt olvashatja!
