Amióta a világ világ, azóta próbálja az emberiség kozmetikázni a múltját. Amikor tehette, elégette a régi könyveket, újakat íratott krónikásaival, amelyben a púpos királyt daliaként jegyezték, a gonoszból jó lett. A dolog apró szépséghibája: az igazságot soha nem sikerült tökéletesen elrejteni. Mindig maradt valahol egy másolat, egy hiteles utalás, egy szemtanú, a szájhagyomány, amely akár évszázadokon át is képes volt továbbadni a valóságot.
A Fidesz hajlik arra, mintha napjainkban, az internet korszakában, bármit is ki lehetne törölni az elektronikus „világemlékezetből”. Amikor kivégezték a Népszabadságot, azonnal eltüntették a lap archívumát. Akik így döntöttek, alighanem azt gondolták, lassan elfelejti majd mindenki azokat a disznóságokat, amelyeket a lap munkatársai lepleztek le. Az marad majd fenn az utókornak, amit a Magyar Időkben megörökítendőnek szánnak.
Így lehet majd Orbán Viktorból a 21. század Mátyás királya. A jó uralkodó, aki megvédte népét az iszlám hódításától, a daliás és sportos férfiú, akinek nincs terebélyes pocakja, aki üldözi a korrupciót, aki szabad utat ad a gaz nyugati tőkével (és Soros Györggyel) szemben a tehetséges hazai vállalkozóknak. És így tovább.
De a múltat nem lehet kitörölni. Belátták, visszaállították a gyűlölt lap archívumát is. De tettek egy újabb kísérletet: eltüntettek Orbán honlapjáról mindent, ami 2010 előtt oda felkerült. Amivel azt sugallják: történelmünk akkor kezdődött.
