Botka László a zsigereiben érzi, hogy a jelenlegi - demokratikus - ellenzék megszerezheti a győzelmet 2018-ban. Ez magyarázhatja, miért hajlandó - bizonyos feltételek teljesülése esetén - elvállalni a miniszterelnökséget. Indoklása pedig érthető, hiszen járja az országot és azt látja, hogy az emberek többsége már nem hisz a hatalom propagandájának, vagyis tudja, hogy Magyarország nem teljesít jobban.
A szegedi polgármester kétségkívül hiteles ember. Még akkor is, ha a jobboldali sajtó és média a 168 Órának adott interjú megjelenése után szinte percekkel hozzáfogott a lejáratásához. Ezt természetesnek vehetjük mai állapotaink közepette: kevesebbért is követtek már el karaktergyilkosságot politikusok ellen. Az viszont tény, hogy Botka már megnyert hét választást, a szegedi közgyűlésben a baloldalnak kétharmada van, a jobboldalról is kaptak voksokat, hiszen nincs annyi elkötelezett baloldali szavazó, mint amennyien bíztak bennük.
Ugyanakkor az is igaz, hogy bár a csongrádi megyeszékhely nagy város, mégsem jelképezi egész Magyarországot. Ahol illúzió azt hinni, hogy a magyar népnek egyszer elege lesz, s elkergetik a jelenlegi vezetést. Tehát nem lesz forradalom. Ezzel Botka éppúgy tisztában van, mint a baloldal jelenlegi helyzetével. Ezért is támaszt feltételeket a jelöltségéhez. A lényeg, hogy új baloldali politikára van szükség, hozzá pedig olyan emberekre, akik nem "használódtak el" 2010 előtt, a szocialista kormányzás idején, amit - nem mellesleg - Botka nem is tart egészen szocialistának. Viszont mivel sokáig állt az MSZP választmánya élén, nyilván azt is felmérte, hogy ezt az új politikát sem kidolgozni, sem elfogadtatni nem lesz egyszerű. És akkor még csak a szocialista pártról beszéltünk, márpedig a jelenlegi helyzetben a teljes demokratikus ellenzéknek össze kellene fognia. Noha a kisebb pártoknak természetesen nem lehet akkora szavuk az együttműködésben, mint azoknak, amelyeknek nagyobb a szavazatszerző képességük.
Botka eddigi politikai pályafutása igazolja, hogy érdemes hallgatni a megérzéseire. Ezek után az érintetteknek kell eldönteniük, hasonlóan éreznek-e, vagy inkább folytatják azt, ami az utóbbi években sehova sem vezetett.