Egyesült Államok;olajfúró tornyok;

- Stop az olajcégeknek

Nem épülhetnek újabb olajfúró tornyok az Egyesült Államok északi sarkvidéki és atlanti-óceáni vizeinek nagy részén, a Fehér Ház közlése szerint az intézkedés a változatos ökoszisztémát és az őslakosok érdekeit védi. Hasonlóképp döntött a szomszédos Kanada is.

Barack Obama végleg megtiltotta, hogy az Egyesült Államok bizonyos tengeri területein olajfúrótornyok épüljenek egy 1953-as offshore bérlést szabályozó törvénnyel - írta az Euronews. A szerdán bejelentett lépéssel gyakorlatilag örökre elzárta az olajcégek elől az Atlanti-óceán és a Jeges-tenger nagy részét. A leköszönő elnök utolsó környezetvédelmi intézkedése lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államokhoz tartozó óceáni térségekben jelenleg nem bérbe adott területek bérbe adását örökre megtiltsa.

Ráadásul a törvénynek nincs olyan része, amely engedélyt adna az elnök utódjának arra, hogy visszavonja a döntést, vagyis Donald Trumpnak nem lesz lehetősége erre (Trump korábban azt mondta, hogy több állami földet nyitna meg az olaj- és földgázkitermelőknek, hogy az Egyesült Államok kitermelését növelje). Igaz, a rendelet bírósági úton megtámadható. A soron következő elnöknek azonban így sem lenne könnyű dolga, egy ilyen folyamat várhatóan Trump négyéves ciklusát kitöltené.

Szakemberek szerint a lépés nem csupán a környezetvédőknek kedvez, de üzletileg is logikus döntés született: az olajárak csökkennek, egyre kevesebb pénzt fektetnek a fosszilis energiahordozókba, míg a megújulók iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Korábban Sally Jewell belügyi államtitkár is úgy nyilatkozott a Los Angeles Times-nak: az egyedi sarkvidéki környezetet és az ipar csökkenő érdeklődését elnézve az engedélyek lemondása tűnik a jó iránynak.

A Fehér Ház tegnapi közlése szerint Alaszka partvidékétől északra elterülő Csukcs- és Beaufort-tenger amerikai oldalán a jövőben próbafúrásokat sem lehet majd végezni. Az intézkedés az Egyesült Államok atlanti-óceáni vizeinek Új-Angliától Virginiáig (a Chesapeake-öbölig) terjedő szakaszára is vonatkozik. A közlemény emlékeztet: Obama lépésével párhuzamosan Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is bejelentette, betiltja a kőolaj- és földgázfeltárásokat az ország északi-sarki vizein.

Az amerikai és kanadai intézkedések az egyedülálló és változatos ökoszisztémát, valamint az őslakosok érdekeit védik, minimálisra kell csökkenteni a próbafúrások okozta olajszennyezés kockázatát a szóban forgó, technikailag nehezen uralható mezőkön - olvasható a közleményben. A már meglévő fúrási engedélyeket ugyanakkor nem érintik a mostani korlátozások.

 Valami pislákol Trump fejében?
Donald Trump az elnökválasztási kampány során nagy elánnal hangoztatta, nem hisz az emberi eredetű klímaváltozásban, ha elnök lesz, újranyitja a szénbányákat és a párizsi klímamegállapodásból is kilép. Szerinte Obama klímavédelmi lépései drágák, ártanak a munkahely teremtésnek és versenyhátrányt jelentenek Kínával szemben.
Ám amióta megnyerte a választásokat, a leendő elnök már óvatosabban fogalmaz: nemrég kijelentette, "meggyőzhető" az éghajlatváltozással kapcsolatban, és meg fogja vizsgálni, mit tehet az Egyesült Államok azért, hogy elérjék a klímaegyezményben kitűzött célokat.

Véget ért Bukarestben a kormányfőkeresés. A december 11-i parlamenti választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) és a liberális ALDE koalíciója tegnap Sevil Shhaideht javasolta a kormány élére. Amennyiben Klaus Johannis elfogadja a győztes párt javaslatát Shhaideh lesz az Európai Unió első muszlim miniszterelnöke és egyben Romániában is igencsak különleges helyzet alakul ki.