Egyesült Államok;szankciók;Krím félsziget;

- Újabb amerikai szankciók a Krím miatt

Az Egyesült Államok megszigorította az Oroszország ellen a Krím annektálása nyomán elfogadott szankciókat. Barack Obama 2014-ben nyolc orosz cég és 26 leányvállalat ellen hozott büntetőintézkedést elnöki rendelettel. 

Az új szankciók tovább nyolc orosz céget érintenek, négy a Kercsi-szoroson átívelő, a Krím és Oroszország közötti vasúti híd építésében vesz részt, négy másik pedig az Ukrajnától elszakított Krím félszigetet üzemanyaggal ellátó, már korábban szankcionált Sovfracht hajózási cég beszállítója.

A listára felkerül hét orosz állampolgár is, akik a szankcionált orosz bankokhoz és védelmi cégekhez kötődnek. A Fehér Ház hangsúlyozta, hogy a büntetőintézkedések nem kapcsolatosak Obama elnök nemrégiben tett fenyegetésével, hogy Washington válaszolni fog az orosz hackertámadásokra, hanem kifejezetten a Krím miatti célzott szankciók. Hét elején az Európai Unió is további fél évvel, 2017 július 31-ig meghosszabbította az Oroszország ellen érvényben lévő gazdasági szankciókat, amelyeket a Krím és az ukrán válság miatt fogadott el. Az EU 2015-ben a minszki megállapodás teljesítéséhez kötötte a szankciókat.

A Kreml szerdán közölte, hogy az új amerikai szankciók ártanak a kétoldalú kapcsolatoknak, s Moszkva saját szankciókkal fog válaszolni az amerikai lépésekre. „Sajnáljuk, hogy Washington erre a destruktív útra lép” – közölte a Reuters jelentése szerint Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője. Moszkvában abban reménykednek, hogy a Trump-adminisztráció hivatalba lépését követően visszavonják a büntetőintézkedéseket. Trump jövendő személyzeti főnöke ezzel kapcsolatosan egy interjúban nem adott egyértelmű választ. Az új elnök azonban a Politico című lap szerint egy tollvonással érvénytelenítheti az előző adminisztráció által elfogadott szankciókat. A jövendő külügyminiszter, Rex Tillerson, az Exxon Mobil vezérigazgatója korábban többször bírálta a cégének hátrányos intézkedéseket.

Történelmi személyiség az egyik, kinek nevét a fiatalok talán már nem is ismerik, miközben a másik gyűjti a népszerűségi pontokat és egyre sikeresebben biztosítja helyét a világpolitikát formálók között. Mihail Gorbacsov védekező álláspontból magyarázza a múltját, míg Vlagyimir Putyin védekezésből támadásba lendülve egyengeti a jövőjét.