Ugyanakkor a képviselők közül egyre többen követelik a rendkívüli állapot feloldását. Ettől függetlenül a javaslatot nagy többséggel fogadták el 288 szavazattal, 32 ellenében és öt tartózkodás mellett. Csütörtökön még a szenátusnak is szavaznia kell a javaslatról. A rendkívüli állapot meghosszabbítása azt is jelenti, hogy az elnökválasztás áprilisi első és májusi második fordulójában is érvényben marad. Az intézkedések kivételes jogköröket biztosítanak a rendőrség számára a terrorellenes harc során. Egyebek mellett házkutatást tarthatnak a gyanúsítottaknál bírói végzés nélkül, házi őrizetbe helyezhetik a feltételezett dzsihadistákat, szintén bírói jóváhagyás nélkül, betilthatják a tüntetéseket.
A rendkívüli állapot bevezetését Francois Hollande elnök rendelte el a 2015. november 13-án végrehajtott terrortámadás-sorozat után, amelyben 130 személy vesztette életét. Azóta négyszer hosszabbították meg, legutóbb júliusban, a 86 emberéletet követelő nizzai terrorakció után.