A képviselők 122 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadták el a településkép védelméről szóló törvény módosítását a Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezésére. Lázár János indoklásában úgy fogalmazott, a változtatásra azért volt szükség, mert a köztéri reklámhordozók szabályozásában eddig csak a "puszta gazdasági érdekek, a reklámpiac igényei voltak a meghatározóak", ezért a plakátok száma folyamatosan emelkedett.
Az elfogadott javaslat kimondja, hogy nem helyezhető el reklám a fokozott védelem alatt álló helyszíneken (például a világörökségi, műemlékvédelmi és természetvédelmi területeken), a magánterületeken pedig legfeljebb egy reklámhordozó állhat, az erről szóló szerződés pedig maximum öt évre szólhat. A törvénymódosítás értelmében az ezen túlmenő műszaki, illetve formai jellegű általános követelményeket a kormány rendeletben állapíthatja meg. Rögzítették ugyanakkor, hogy a közlekedésbiztonsági céllal kihelyezett plakátokat nem érinti a változtatás.
Újdonságot jelent, hogy az önkormányzatok helyett egy később a kormány által kijelölt hatóság szabhat majd ki bírságot a jogellenesen kihelyezett reklámhordozók miatt. A törvényi és rendeleti szabályok megszegése miatt kiszabott bírság 150 ezer forinttól 3 millió forintig terjed. A parlament rögzítette, az új szabályoknak nem megfelelő reklámhordozók 2020 végéig maradhatnak jelenlegi helyükön. Az állami és önkormányzati szektorba tartozó szervezetek csak az új szabályoknak megfelelő reklámhordozót vehetnek igénybe.
Az úgynevezett településkép védelméről szóló törvény átírásáról szóló előterjesztésben az szerepel, hogy a kormány saját rendeletében állapíthatja meg a közterületen elhelyezett reklámok méreteit és az általános formai követelményeit még akkor is, ha a reklám valójában magánterületen van, csak éppen a közterületről látható.
Egyúttal kiveszik a főpolgármester és a polgármesterek kezéből azt a lehetőséget, hogy a jogellenesen kihelyezett reklámok esetében bírságot szabhassanak ki, a büntetést ugyanis olyan hatóságra bíznák, amelyet szintén a kormány jelöl ki. Jogsértés esetén 150 ezer forinttól 3 millió forintig terjedő új bírságot vezetnének be. A javaslat szerint köz- és magánterületi plakátokat legfeljebb ötéves szerződés alapján lehet kihelyezni.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az Országgyűlés keddi ülésén azt mondta: ésszerű keretek közé kell szorítani - vagy a kormány uralma alá? (a szerk.) - a településképet kedvezőtlenül befolyásoló reklámeszközöket. Szerinte a törvényi szabályozás éveken keresztül a gazdasági és a fogyasztóvédelmi szempontok mentén rendezte a reklámok tárgykörét, ennek eredménye, hogy a gazdasági érdekek és a reklámpiac átvette a településképi tervezést, az ő igényeik alakították a települések arculatát. Az is cél, hogy a folyamat eredményeképpen "a települések életében az esztétikus, harmóniát sugárzó és biztonságos környezet értéknövelő tényezőként jelenjen meg" - ismertette az államtitkár.
Varga László, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a településkép védelmével egyet lehetne érteni, azonban valójában egy pártpolitikai célú javaslatról van szó, amely nem szól másról, minthogy a kormány a reklámpiacot átalakítsa a 2018-as választások előtt. "Ha Simicska már nem rúg labdába, akkor felkészül Andy Vajna" - fogalmazott az MSZP politikusa, aki szerint a javaslat célja, hogy kitúrjanak a reklámpiacról egy olyan nagyvállalkozót, akivel komoly konfliktusba került a miniszterelnök. Úgy vélte: a javaslat "önkényes gumiszabályainak" eredményeképpen csak a "csókosok" juthatnak majd reklámfelülethez. Hozzátette: az előterjesztés az emberek hétköznapi életét is befolyásolhatja, hiszen - mondta - egy magánhirdetést tartalmazó cetli kihelyezését is súlyos bírságokkal sújtaná.
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) szerint nem egyeztethető össze az uniós joggal és megöli a reklámpiacot a közterületi reklámozást célzó különadó, és a településkép védelméről szóló törvény szigorítása. Úgy vélik, a két tervezet együttes hatása gyakorlatilag megsemmisíti a közterületi reklámozást, amely sok száz vállalkozást és több ezer dolgozó, bérbeadó megélhetését ellehetetleníti. A szövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy folytatódjon a megkezdett párbeszéd a szakma és a kormány között, ahogy az általuk kidolgozott javaslati anyag megvitatása is. Szerintük a módosítás megbénítja a közterületi piacot, és ennek hatására több száz vállalkozás több ezer dolgozója és önkormányzatok, lakóközösségek, valamint bérbeadók veszíthetik el bevételeiket. A közterületi médiapiac szereplői komoly hátrányba kerülnek más szakági szereplőkkel szemben és a reklámozókat a globális online reklámpiac felé terelik. Ezáltal ez az adó versenyhátrányt jelent az online piacon túlsúlyban lévő globális szereplőkkel szemben a hazai vállalkozásoknak - írták.
