Újságíró legyen a talpán, aki a parlamentbe merészkedik, hiszen a házelnök gyakorta tilt ki hivatásos tollforgatókat az Országházból, javarészt azért, mert "tiltott helyen" készítettek felvételeket. Ugyanakkor a Kövér által bevezetett házszabályi rendelkezések igen csekély mozgásteret engednek a stáboknak. Szabályosan ugyanis jelenleg csak a főemeleten, a sajtóterem előtt, illetve a kupolaterem előtti folyosón lehet videofelvételt készíteni, emellett az északi társalgóban, ahol általában sajtótájékoztatókat tartanak, ha a sajtóterem valamiért nem áll rendelkezésre - például foglalt.
A házszabály vonatkozó rendelkezéseinek értelmében tehát aki a "küzdőtereken" kívül forgat, annak szembe kell néznie a házelnök haragjával, s viselnie kell a következményeket. Ennek oka szakmai körökben teljesen nyilvánvaló: ne lehessen bárhol, bármit kérdezni a kormánypárti politikusoktól. Ha megnézzük a Házat, tisztán látható, hogy a "Kövér-féle" térképnek köszönhetően a képviselők számos egérutat találhatnak, s úgy juthatnak el az ülésteremtől például a frakcióirodákig, hogy egyetlen forgatócsoporttal se kelljen találkozniuk - azaz a főemeleten szinte bárhová el lehet jutni a nyilvánosság elől elzárt területen. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az újságírók szabadon dolgozhatnak a parlamentben, egyelőre csak a képfelvételek készítését korlátozta Kövér. Sokak szerint azért van ez így, mert mégiscsak kínosabb a Fidesznek egy olyan felvétel, amelyen a képviselő zavarba jön a kínos kérdésektől, mint ha ugyanezt egy újságíró írja meg.
A sajtótudósításnak egyébként nem volt mindig ilyen szigorú rendje a Házban, 1990-ben a tudósítók bárhol, akár az ülésteremben is dolgozhattak. A sajtót először csak a páholyokba "száműzték", majd már onnan sem, de az üléstermet körülvevő folyosókon az MSZP-SZDSZ kormányokig folyhatott a munka, majd az is tiltott területté vált. Ugyanakkor az arányokon valóban Kövér fordított, aki 2010-es megválasztása után nem azokat a csekélyebb méretű területeket határozta meg, hogy hol nem forgathat a sajtó, hanem kijelölte, hogy hol lehet dolgozni - ez a terület pedig egyre kevesebb lett az idők során, míg eljutottunk a két folyosóra.
A szándék jó volt?
Kövér szerint őt csak a jó szándék vezérelte az új sajtószabályok megalkotásakor. 2011-ben, miután visszavonta az összes addig kiadott állandó parlamenti sajtóbelépőt, a Heti Válasznak azt mondta: "az, amit én szeretnék, egyáltalán nem botrányos korlátozása a sajtó működésének, csupán normális mederbe terelése". A belépők visszavonását a házelnök akkor azzal indokolta, hogy a 900 állandó belépő nem tükrözte a sajtó valós igényeit, később nagyjából 150 belépőt osztott ki az újságírók között. "Az évek során tapasztalni lehetett, hogy vannak olyan emberek, akik állandó belépővel járnak be a Házba bizonyos fogadásokra vacsorázni, és mellesleg semmi közük az újságíró szakmához" - mondta a parlament elnöke. Ugyanakkor jelezte, nem lesz akadálya annak, hogy a tudósítók bejussanak az épületbe, csak nem mindenki kap állandó belépőt, illetve csak azok kapnak, akiknek minden nap feladatuk van a parlamentben. Kövér a sajtó mozgásterének korlátozását már akkor is felvetette, mivel szerinte az európai és a tengeren túli gyakorlat is azt mutatja, hogy az újságírók nem mozoghatnak teljesen kontrollálatlanul a különböző törvényhozási épületekben. Kövér szintén 2011-ben, az InfoRádióban úgy vázolta elképzeléseit: azt akarja elérni, hogy a képviselőknek csak akkor kelljen a média munkatársainak nyilatkozniuk, ha felkészültek és vállalják is a beszélgetést. Az ügy előzménye az volt, hogy újságírók kérdéseket tettek fel a kormánypárti politikusoknak a magánnyugdíj-pénztári tagságukról, és sokan csak név nélkül vállalták a beszélgetést.
A segítő szándék az idők során kiveszhetett a házelnökből, hiszen legutóbb, amikor a Mandiner újságíróit ugyan nem tiltotta ki - ők a "zöld zónában" kérdezték Kövért arról, mit tett vele a hatalom -, akkor belengette azt is, hogy még ennél is jobban szigorítani fogja a sajtószabályokat a Házban. Külön érdekes volt, hogy az Európai Parlament (EP) tudósítási szabályaival példálózott, minderre az újságíró megjegyezte: pont Kövér volt az, aki levetette az EU-s zászlót a magyar parlamentről. Egyébként az EP szabályzata szerint, akinek szabályos sajtóengedélye van, bárhol kérdezheti a politikust, ott, ahol ez nem tilos. Strasbourgban - egyébként érthető módon - tilos forgatni a büfékben, éttermekben, s egyéb kereskedelmi célú területeken. Emellett nem lehet filmre venni a biztonsági berendezésekkel ellátott területeket (különösen a bejáratokat), és olyan részeket sem, ahová csak a parlament szervezeti egységeiben dolgozók léphetnek be, és azokon a területeket is tilos kamerázni, ahol egyértelmű jelzések tiltják azt. Az Uniós szabályok enyhébbek a Kövér-rendeletnél, bár Strasbourgban máshogy is viszonyulnak a sajtó munkatársaihoz, mint Magyarországon. Például az EP-ben külön sajtószint van, ahol számos eszköz áll ingyenesen a kollégák rendelkezésére, s a dolgozók igyekeznek minden eszközzel segíteni a munkát.
Különös társbérlet
A sajtó kitiltásakor Kövér a fékek és ellensúlyok szétválasztásával sem foglalkozik, hiszen a 444 teljes szerkesztőségét kitiltotta az országház épületéből, és az újságírók például Lázár János Kormányinfójára sem mehettek be, pedig az az Orbán-kormány rendezvénye - igaz, a Házban. Ám a házelnök hivatalosan nem szólhatna bele, kik vehetnek részt a kabinet sajtóeseményein. "Ha a kormány minisztere a kormánytól elvileg független Parlament egyik termében áll mikrofon elé, akkor nem kérdezhet az, akit amúgy csak az Országgyűlés nem lát szívesen" - kommentálta az esetet Herczeg Márk újságíró. A 444 kitiltásával kapcsolatban Lázár János azt mondta, mivel a kormány csak "megtűrt vendég", tiszteletben kell tartaniuk Kövér akaratát. A kancelláriaminiszter a Kormányinfón azt is világossá tette, hogy véleménye szerint a Parlamentnek a mindenkori házelnök a főnöke.
Azt egyébként nehéz lenne összeszámolni, hogy a házelnök az évek során mely orgánumot hány alkalommal tiltotta ki hosszabb-rövidebb időre a Házból, ám azt mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy ezidáig egyetlen kormánypárti sajtótermék munkatársai sem lettek kitiltva az épületből (persze nyilván azért, mert a kormányközeli lapok munkatársai mindig szabályosan dolgoznak - a szerk.).
A politikusok sem menekülhetnek
Kövér politikusokat is kitiltott már az Országház épületéből, elég változatos indokokkal. A DK-szóvivő Gréczy Zsolt belépését novemberben például azt követően tagadta meg, hogy a politikus az úgynevezett kék társalgóban tartott sajtótájékoztatót. Ám Gréczy nem parlamenti képviselő, így Kövérék szerint nem tarthatott volna ott tájékoztatót. A szóvivő szerint a kék társalgó használatáért sosem szóltak nekik, és nincs is tudomásuk róla, hogy változott volna a házszabály. Hasonlóan járt Szigetvári Viktor is, aki az indoklás szerint "jogosulatlanul szólalt fel" a függetlenként a Házban ülő párttársa, Szabó Szabolcs egyik sajtótájékoztatóján. Az Együtt elnöke ezzel ismételten megszegte az országházi sajtótudósítás rendjére vonatkozó házelnöki rendelkezést, amiért bizonytalan időre kitiltották, s nem mehet be a képviselői irodaházba sem, Szabó pedig nem vihet be vendégeket a parlamentbe.
Egyébként sokba is kerül a kövéri szigor, ugyanis kártérítést kell fizetnie a magyar államnak hét ellenzéki képviselő számára, ugyanis az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Nagykamarája májusban kimondta: a házelnök megsértette a véleménynyilvánításhoz való jogukat azzal, hogy megbüntette őket, amiért a Parlament ülésén transzparensekkel fejezték ki tiltakozásukat a kormány intézkedései ellen.
2013. május 6-án a PM-es Karácsony Gergelyt 50 ezer forint, Szilágyi Pétert 185 520 forint pénzbüntetésre ítélte Kövér, mert az ülésteremben egy "Fidesz - Loptok, csaltok, hazudtok" feliratú táblát tartottak fel. Ugyanabban az évben, május 24-én Dorosz Dávidot és Szabó Rebekát (szintén PM) büntették meg 70-70 ezer forintra, mert a trafiktörvény zárószavazásán egy "Itt nemzeti dohánymaffia működik" feliratú molinót mutattak fel.
A földtörvény 2013 júniusi megszavazása után pedig három LMP-s képviselőt, Szél Bernadettet, Osztolykán Ágnest és Lengyel Szilviát büntették 131-154 ezer forint közötti összegekre, mert aranytalicskát vittek a miniszterelnök elé és "Földrablás helyett földosztást!" feliratot tartottak fel. A megbüntetett képviselők mind a strasbourgi testülethez fordultak. Tavaly az Emberi Jogok Európai Bírósága már megállapította, hogy sérült a szólásszabadsághoz való joguk, a kormány azonban a bíróság Nagykamarájánál fellebbezett. A testület azonban megerősítette, hogy a büntetés jogsértő volt. Az ítélet szerint a pénzbírságot vissza kell fizetni, ezen felül fejenként 12 ezer euró (3,8 millió forint) kártérítés is megilleti a politikusokat.
Kósa és az etikett
Elég abszurd szabályt vezetett be sajtótájékoztatóin Kósa Lajos áprilisban. A Fidesz-frakcióvezető egyetlen olyan kérdésre sem válaszol, amely nem az esemény témájához kapcsolódik. Egy tájékoztatóján Kósa kioktatóan utasította vissza a nem kapcsolódó kérdéseket: "ez azt feltételezte, hogy teljesen nyilvánvalóan provokatív kérdéseket egymás után sorozatban nem tesznek fel, mert vannak annyira kollegiálisak a köz tájékoztatása ügyéhez, hogy nem szórakoztatjuk egymást ilyesmivel, hanem meghagyjuk a folyosói szaladgálós műfajnak, amikor üldözik a politikusokat a kameramanok és minden fajta szándékosan provokatív kérdéseket tesznek fel nekik".
A frakcióvezető kifejtette, nem sikerült ezt a "hallgatólagos megegyezést tartani", ezért áttér a szigorúbb műfaji kötöttségekhez. Azt még februárban maga Kósa fejtette ki a 444 kérdésére, hogy Habony Árpád javasolta neki, ne válaszoljon "provokatív újságírói kérdésekre". A portál ezután azt tudakolta, vajon milyen minőségben adta ezt a tanácsot a kormányfő homályos státuszú tanácsadója. "Jó minőségben adta, értelmes magyar mondatokkal" - hangzott a válasz. Hasonló tanácsokat kaphatott Kovács Zoltán is, a kormányszóvivő ugyanis egyszerűen kiviharzott a teremből, miután az újságírók Habonyról kérdezték.
- Mandiner: Önre milyen hatással van a hatalom?
- Kövér László: Ezt hogy tetszik képzelni? Azt mondtam, hogy nem. Erre hátulról az orrom alá dugja a mikrofont. Ez ön szerint milyen viselkedés?
- M.: Ez a sajtófolyosó, és talán szabad kérdezni.
- K. L.: Nem, nem szabad. Azt mondom, hogy nem, az nem szabad, sehol a világon. Tessék tanulmányozni az Európai Parlamentnek a sajtószabályzatát, és ott meg tetszik látni, hogy mi a rend Európában.
- M: De ez a magyar parlament. Ön tetszett levetetni az EU-s zászlót a Parlamentről.
- K. L.: Ez azt jelenti az önök felfogásában, hogy még szigorúbb szabályok lesznek, mint amilyenek eddig voltak.
A lapkiadók féltik a sajtószabadságot
A parlamentből kitiltott újságírók nem az országgyűlésnek, hanem az állampolgároknak tartoznak felelősséggel, írta a Magyar Lapkiadók Egyesülete, miután tavaly Kövér László az Index, a hvg.hu, a 24.hu és a Népszabadság munkatársait is kitiltotta a parlamentből. Mindezzel szerintük a házelnök súlyosan korlátozza a sajtószabadságot és sérti a szólásszabadságot. A szervezet szerint tény, hogy az újságírók nem a munkájukat lassan ellehetetlenítő házszabályok által megjelölt helyen próbálták szóra bírni a képviselőket. Felelősségük, hogy közérdeklődésre számot tartó ügyben hitelesen és korrekten tájékoztassanak. Az egyesület kiemelte, felemelik a szavukat minden olyan intézkedés ellen, amely az újságíró - egyébként sarkalatos törvényben rögzített - jogainak sérelmével igyekszik ellehetetleníteni annak munkáját. "A törvényhozói munka átláthatósága, valamint a választópolgárok tájékoztatása közérdek, ezért kiemelten fontos, hogy az újságírók a lehető legnagyobb szabadság birtokában végezhessék munkájukat az állampolgárok széles körű és kiegyensúlyozott tájékoztatása érdekében" - szögezték le.