Az atv.hu pénteken írta meg, hogy Ádert Balog Zoltán válthatja az államfői székben, ugyanis ahhoz, hogy a jelenlegi köztársasági elnök elvállaljon egy következő ciklust, komoly fordulatnak kellene bekövetkeznie. Egy magas rangú kormányzati politikus szerint lényegében eldőlt, hogy Balog Zoltán veheti át Áder helyét, akinek a maradását Orbán sem forszírozza. A jelenlegi emberi erőforrások miniszterének kinevezését több forrás is megerősítette, annak ellenére, hogy a portál érdeklődésére miniszterek és fideszes politikusok is arról beszéltek, még nincs itt az államfőjelölés ideje.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is azt hangsúlyozta, hogy februárban kezdődnek parlamenti egyeztetések az államfőválasztásról. A politikus légből kapottnak nevezte Balog kinevezését, arra ugyanakkor emlékeztetett, hogy elnököt választani a parlament tavaszi ülésszakában kell majd, amelynek bizottsági ülései február 15-én, plenáris ülései pedig február 20-án kezdődnek.
Balog Zoltán államfői kinevezéséről nem most szóltak először a hírek, a mára bezárt Népszabadság például még áprilisban írta, hogy Orbán a minisztert látná legszívesebben köztársasági elnökként, ha Áder János nem vállal még egy ciklust. Balog jelölése korábban már egy kormányülésen is szóba kerülhetett, ahol a kormányfő csak közvetve beszélt a témáról, és kerülte a konkrétumokat, de a lap szerint egyértelműen Balogra utalt az általa elmondott dilemma: lehet-e református az államfő, ha az ország miniszterelnöke is református? A napilap emlékeztetett, hogy Balog Zoltán nem csak az emberi erőforrások minisztere, de református lelkész is egyben, és Orbán nem szeretné, ha személye miatt ellenérzés támadna Erdő Péter esztergom–budapesti érsekben és a katolikus egyházban.
Balog kinevezésének hírét az ellenzék nem hagyta szó nélkül, különösen azért nem, mert az oktatásért és egészségügyért is felelős miniszter szerintük megbukott, miután lesújtó lett a magyar diákok eredménye a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programjának (angol rövidítéssel: PISA) tesztjén. Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó úgy kérdezett vissza sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy szerinte jó államfő lenne-e Balog Zoltán: miért, jó miniszter volt? Az LMP sem volt túlzottan lelkes az ötlettől, a párt politikusa, Sallai R. Benedek hasonlóan reagált ugyanerre a kérdésre: miniszterként megbukott, hogy lehetne jó államfő?
Az ellenzék felháborodásából, és Molnár Gyula októberi kijelentéséből kiindulva még az is elképzelhető, hogy a baloldal közös köztársasági elnök-jelöltet állít, hogy megakadályozhassák Balog Zoltán kinevezését. Az MSZP elnöke a kvótanépszavazás napján nyilatkozott először arról, hogy politikai szövetségre, társadalmi összefogásra van szükség, a lehetséges választási koalíció első eleme pedig az lehetne, hogy jövő tavasszal közösen állítson ellenzéki köztársasági elnök-jelöltet az ellenzéki oldal.
Szocialista források a Népszavának megerősítették, hogy a Jobbikot kivéve - ahogy Molnár Gyula még októberben mondta - , közös ellenzéki köztársasági elnök-jelöltben gondolkodnak, de konkrét név még nincs. Ami az MSZP miniszterelnök-jelöltjét illeti, egyelőre sem név, sem végleges döntés nincs.
Áder Jánost 2012. május 2-án választotta meg az Országgyűlés, beiktatására május 10-én került sor. Mandátuma 2017 májusában jár le. Schmitt Pál 2012. április 2-i lemondása után, Áder megválasztása előtt Kövér László, az Országgyűlés házelnöke lett az ideiglenes államfő.
A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök-választást az Országgyűlés elnöke tűzi ki.
Köztársasági elnökké megválasztható minden magyar állampolgár, aki a választás napjáig a 35. életévét betöltötte. Köztársasági elnököt az országgyűlési képviselők egyötödének támogatásával lehet jelölni. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja meg. A titkos választás első fordulója eredményes, ha az országgyűlési képviselők 2/3-a (66,67%-a) támogatja valamelyik jelöltet. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A két lehetséges fordulót 2 egymást követő napon be kell fejezni.
A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz - írja a Wikipédia.