A két együttes tavaly a világbajnokságon találkozott egymással utoljára tétmeccsen, akkor Montenegró 32-15-re nyert, ez volt a magyar női kézilabda történetének legsúlyosabb veresége nagy nemzetközi tornán.
Ezúttal nem csupán abban bízott mindenki, hogy nem ismétlődik meg ez a fiaskó. A magyaroknak négy góllal kellett nyerni ahhoz, hogy a cseh-dán találkozó eredményétől függetlenül mindenképpen ott lehessen a középdöntőben.
Kim Rasmussen szövetségi kapitány úgy döntött, hogy Janurik Kinga kezd a kapuban, és ez a döntés zseniálisnak bizonyult, az érdiek Eb-újonca meghálálta a bizalmat: az első 20 percben kilenc lövésből hatot hárított, és a későbbiekben is parádézott a kapuban, amivel rendkívüli nyugalmat kölcsönzött a társaknak.
Rá sem lehetett ismerni az előző két meccsen látott csapatra. A védekezés szervezett volt és önfeláldozó, elöl pedig könyörtelenül használták ki a helyzeteket Görbiczék, akik végig vezettek az első játékrészben és 11-6-tal zárták a félidőt.
A második felvonást sokkal jobban kezdte Montenegró, hat perc alatt három gólt szerzett, a magyarok egyet sem, ezért Rasmussen 11-9-nél időt kért, ami jót tett a csapatnak, hiszen 13-9-re elhúzott, sőt az 50. percben már 17-11-re vezetett a káprázatosan játszó magyar csapat.
A folytatásban sem tört meg a lendület, Janurik továbbra is átlagon felülit nyújtott a kapuban – az egész mérkőzésen 32 lövésből 19-et kivédett - , a magyar válogatott pedig 21-14-re nyert és bejutott a középdöntőbe. (Hogy a második vagy harmadik helyen, az a lapzártánk után befejeződött cseh-dán mérkőzés eredményétől függ.)
„Nagyon jól működött a védekezésünk, nagy nyomást tudtunk gyakorolni a montenegrói átlövőkre, a támadásban pedig mindenki hozzá tudott tenni a játékunkhoz, de még sok apró hibát követünk el, amiket ki kell javítanunk" - mondta a találkozó után Rasmussen.
Nem szakadt meg a hagyomány: a magyarok minden Eb-n továbbjutottak a csoportkörből.