Ezen az őszön kezdte 42-ik évadát a főként politikusi paródiáival népszerűvé vált tévéműsor, a Saturday Night Live, amelynek még az elnökválasztásokra is volt komoly – felmérésekkel bizonyított – hatása. Sok nézője emlékezetében talán Chevy Chase paródiája rögzítette a az újraválasztásáért küzdő Gerald Ford bumfordi képét, amint a vizespoharat tartja telefonkagylóként a füléhez. De aligha segítette idősebb Bush ugyancsak újraválasztási próbálkozását az 1992-es választás előtti hetekben a fura kézmozdulatait karikírozó Dana Carvey zseniális paródiája, pláne annak fináléja: az elnök odatérdel a pódium szélére: „könyörgök, szavazzanak rám!” Ám választási veresége nyomán Bush mégis képes volt a stábot meghívni a Fehér Ház karácsonyfa ünnepségére, ahol a színész megint kifigurázta a derűsen tapsoló elnököt. Tavaly szeptemberben pedig Hillary Clinton maga ment a műsorba, ahol csapos nőként ő szolgálja ki az őt (amúgy korántsem kíméletesen) parodizáló színésznőt. E négy évtized alatt nem akadt elnök, aki hangot adott volna ellenérzésének, lett légyen róla bármennyire előnytelen is a gúnyportré. Mind bölcsebbnek vélte tartani magát Molnár Ferenc híres elvéhez: a céltábla nem lő vissza.
Ehhez képest Donald Trump egyenesen lövöldöző céltábla. Pedig korábban, nem elnökjelöltként, még élvezte is a – persze nem túl bántó – kifigurázását, sőt meg is jelent a reá maszkírozott színésszel együtt a képernyőn, lévén maga is showsztár. Most viszont láthatóan képtelen beletörődni újkeletű kigúnyolója, Alec Baldwin tagadhatatlanul pompás paródiájába. Nemhogy a vesztes Bush papa nagyvonalúsága hiányzik belőle, hanem még most is, immár győztesként is twittereivel támadja a műsort és a színészt. A legutóbbi szombat esti műsor után rohant közhírré tenni: „Próbáltam nézni a Saturday Night Live-ot – nézhetetlen. Teljesen elfogult, nem vicces, s a Baldwin megszemélyesítés nem is lehetne rosszabb. Szomorú”. A megelőző héten pedig „teljesen egyoldalúnak” minősítette a műsort, s kért magának „azonos időt”, nyilván válaszra…Amire Baldwin emlékeztette, hogy már nincs kampány, ilyet hiába is kér, jobban tenné, ha készülne a kormányzásra. E legfrissebb céltábla visszalövésre pedig Trump szemében nyilván övön aluli a válasz: ha közzéteszi adóbevallását, akkor abbahagyom. Nos, ha Trump valamire nem hajlandó – ebben is elnökjelöltként példátlan módon – az éppen adótörténete feltárása.
Baldwinnak így nincs oka az oly sikeres paródiáját abbahagyni, s egy nézőre eztán bizton számíthat. Már csak azért is, mert Trump hat héttel elnöki eskütétele előtt is inkább tévézik, mint tanulmányozná az államügyeket. E legutóbbi SNL-műsor is úgy kezdődik, hogy egy tanteremben a tanárnő rászól a mobilozó diákra, aki azzal mentegetőzik, hogy csak megnézte a twitterére jött választ. Honnan? S máris kapcsolnak a Trump Toronyba, ahol a megválasztott elnök asztalánál hiába toporog két tanácsadó és próbálja tájékoztatni a szíriai helyzetről, ő csak twitterezik. S állítólag emberei is tudják már, hogy ha valamilyen ötletet el akarnak adni főnöküknek, akkor lesik reagálását a kábeltévé hírekre és azokat vele megbeszélve ejtik el javaslatukat. Hogyan is írta? Szomorú.
