EU;Nagy-Britannia;NATO;Brexit;

- London nem áll útjába az uniós védelemnek

Boris Johnson brit külügyminiszter támogatja az amerikai megválasztott elnök, Donald Trump felhívását, hogy a NATO-tagállamok teljesítsék vállalt kötelezettségüket, s a GDP-jük legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Hangsúlyozta, hogy a NATO a világ legtartósabb, legeredményesebb védelmi szövetsége, s kiállt a szervezet kínálta védelmi garancia, az 5. cikkely megerősítése mellett.

A brit diplomácia vezetője a Chatham House-ban mondott nagy beszédet tegnap. A May-kormány külpolitikai prioritásait részletezve rámutatott, a világ nincs valami jó állapotban, az erős emberek kultusza nő, a demokrácia visszaszorul, veszélyes az instabilitás a Közel-Keleten. London, mint aláhúzta, nem akarja gátolni az EU-tagországok védelmi együttműködését, mivel már egyébként is kifelé tart az unióból. Más brit tárcavezetők korábban aggodalmukat fejezték ki az EU védelmi integrációjának erősítése miatt, attól tartva, hogy ez a NATO szerepét csökkentheti. A volt londoni polgármester szerint azonban emiatt nem kell aggódni, egészen addig, amíg a NATO-vállalások nem szorulnak háttérbe.

A brit külügyminiszter szerint a Brexit menetrendjét illetően a Theresa May által felvázolt menetrend az irányadó. Úgy vélekedett, Nagy-Britannia valószínűleg kilép a vámunióból, s kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokra törekszik majd. Ezt a May-kormány nem tehetné meg, ha az egységes piacon belül maradna.

Brexit-ellenes jelölt győzött
Meglepetésre a brit liberális demokraták jelöltje, Sarah Olney nyerte az időközi választást Richmond Park választókerületben. Az eddigi képviselő, Zac Goldsmith kilépett a Konzervatív Pártból, tiltakozásképpen amiatt, hogy a May-kormány támogatta egy harmadik heathrow-i kifutópálya megépítésének tervét. Goldsmith, aki eddig fölényes többséget élvezett, alulmaradt a versenyben a liberális demokrata jelölttel szemben. Olney szintén ellenezte a kifutópályát, de kampányát főleg a Brexit bírálatára építette fel a BBC jelentése szerint. A munkáspárti jelölt, Christian Wolmar nagyon lemaradva, harmadikként végzett, 500 fontos nevezési díját is elveszítette. Olney több mint 20 ezer, Goldsmith több mint 18 600 voksot szerzett. A UKIP és a Zöld Párt nem állított jelöltet. A liberális demokrata Olney szerint győzelme azt mutatja, hogy a választók nemet mondanak a düh és megosztottság politikájára.

Francois Hollande francia államfő történelmet írt. Igaz, nem épp kedve szerint valót. Csütörtökön este élő televíziós közvetítésben jelentette be, nem indul újabb elnöki mandátumért. Az 1958-ban létrejött V. Köztársaság történetében először fordult elő, hogy egy hivatalban lévő elnök önként lemond a második mandátum lehetőségéről. Hollande-nak azonban nem volt választása.