"Törökország valós terrorfenyegetettséggel néz szembe, joga és kötelessége harcolnia a terrorizmus minden formája ellen. Elítélem a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és más terrorcsoportok akcióit. A Törökország délkeleti területein 2015 nyara óta elfogadott válaszintézkedések azonban sértették az emberi jogokat, az olyan lépések miatt, amelyek aránytalansági és jogszerűségi problémákat vetettek fel" - hangsúlyozta Muiznieks a törökországi látogatásainak tapasztalatait összegző jelentésében.
Az emberi jogi biztos rámutatott, hogy a hatóságok az akciók során több helyen is hatalmas pusztítást végeztek, a civilek közül sokak hosszú időre a lakóhelyük elhagyására kényszerültek, ami bizonyos esetekben aránytalan volt az elfogott vagy likvidált terroristák számához képest. Kitért arra is, hogy a biztonsági erők viselkedése azt a benyomást erősítette a helyiekben, hogy "kollektív büntetésben" részesülnek.
Nils Muiznieks aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az illetékes szervek nem vizsgálták ki megfelelően a bejelentett jogsértéseket, haláleseteket, illetve, hogy a hatóságok akadályozták a térségben tevékenykedő emberi jogi szervezeteket. A biztos felszólította Ankarát, hogy hagyjon fel a kijárási tilalom hónapokon át történő, határozatlan végű alkalmazásával, hatékonyan vizsgálja ki a jogsértések mindegyikét, döntsön megfelelő kártérítésekről és ismerje el nyilvánosan, hogy hibáztak a hatóságok. Hozzátette, tovább súlyosbíthatja a helyzetet, amennyiben ezek nem történnek meg.
