évértékelő;Vlagyimir Putyin;Kreml;

FOTÓ: EUROPRESS/IMAGES

- Barátokra van szüksége Vlagyimir Putyinnak

Igencsak békülékeny hangú évértékelőt tartott tegnap Vlagyimir Putyin a Kremlben Az orosz elnök 13. alkalommal keríthetett sor a nagy nemzetközi érdeklődés mellett zajló eseményre. Az orosz mellett a nemzetközi média is nagy létszámmal képviseltette magát az eseményen.

Az orosz belpolitikát érintő szavai közül talán a civil szervezeteket kapcsán elhangzottak keltettek legnagyobb figyelmet, hiszen a putyini rezsim nem épp civilszervezet barátságáról és támogatásáról ismert. Putyin többek között azt mondta, az elkövetkezőkben nagy figyelmet fordítanak a fiatalok képzésére, nagyobb támogatásra számíthat az egészségügy és erősíteni kívánják a civil szervezetek hatáskörét az önkéntes munkában. Csakhogy amióta 2012-ben aláírta a külföldi ügynöktörvényként emlegetett jogszabályt, majd 2015-ben tovább szigorította azt, teljesen ellehetetlenítette az orosz civil szférát.

Az Amnesty International novemberi jelentése szerint már olyan szervezetet is kellett bejegyeztetni külföldi ügynökként, amely pusztán az AIDS megelőzéssel foglalkozik. A törvény megszületése óta 148 szervezetet minősítettek külföldi ügynöknek. A 2015-ös módosítás pedig azt tette lehetővé, hogy betilthassák azon civil szervezetek működését, amelyek „nem kívánatosnak” minősített tevékenységet folytatnak.

Putyin a külpolitika kapcsán mutatkozott rendkívül békülékenynek. Kiemelte, hogy Oroszország „kiáll az érdekeiért, és nem tűri ezek megsértését”, de nem szándékszik geopolitikai konfrontációkba bekapcsolódni. A több száz médiamunkás előtt elmondott beszédében Putyin úgy fogalmazott, “Nem keresünk és soha nem is kerestünk ellenséget. Barátokra van szükségünk”. Elmondta, Oroszország kész együttműködni az új amerikai elnökkel, kész arra hogy Donald Trump elnökké választása után jó kapcsolatokat építsen ki az új amerikai kormányzattal. Hangsúlyozta, reméli, hogy Moszkva és Washington együttműködik majd a terrorizmus elleni harcban, a két ország pedig osztozni fog a globális biztonság iránti felelősségben. Értékelése szerint azonban az orosz külpolitika prioritása az Eurázsiai Gazdasági Unió, valamint a Független Államok Közössége más tagországaival való együttműködés elmélyítése.

Érdekes módon, Putyin még akkor is tartózkodott az igazán nyugatellenes hangvételtől, amikor külföldi nyomásgyakorlásra panaszkodott. „Az elmúlt években külföldi nyomásgyakorlási kísérletekkel kellett szembenéznünk, amelyekben minden eszközt bevetettek, az orosz agresszióról szóló mítosztól, a külföldi választásokba történő beavatkozásra vonatkozó vádakon át a sportolóink zaklatásáig”, mondta Oroszország elnöke.

A kelet-ukrajnai konfliktusról nem beszélt Putyin.

 Nem lesz orosz-ukrán rakétaháború
Módosította Ukrajna fekete-tengeri rakétagyakorlatának helyszínét, így az már nem fenyegeti az orosz légteret – közölte csütörtökön az orosz szövetségi légiközlekedési hatóság, a Roszaviacija. Moszkva ugyanis előzetesen hevesen tiltakozott az elcsatolt Krím félszigethez közeli ukrán hadgyakorlat megtartása ellen. Kijev azonban ragaszkodott a helyszínhez, tegnap reggel a tervezett időben meg is kezdte a hadgyakorlatot.
Az orosz légiközlekedési hatóság közleménye azt követően látott napvilágot, hogy Oroszország válaszcsapással fenyegetett, és fokozott készültségbe helyezte Krímben a légvédelmi erőket és fekete-tengeri hadiflotta hajóit. Az orosz védelmi minisztérium levélben figyelmeztette a moszkvai ukrán katonai attasét, hogy Oroszország meg fogja semmisíteni az ukrán rakétákat és kilövőállásaikat, ha Kijev rakétákat lő ki a Krím légterébe.
Szerhij Akszjonov, a Krími Köztársaság vezetője is közölte, hogy az ukrán fegyveres erők hadgyakorlata nem veszélyezteti a krími lakosokat.

Balról előz a Fidesz a minimálbéremeléssel?