kormány;ellenzék;bérlicit;

A társadalmi és területi kiegyenlítés nem elsődleges célja a kormánynak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

- Bérlicitbe kezdett a kormány és annak ellenzéke is

Rátettek egy lapáttal a szocialisták a minimálbér emelésre, amikor ismételten azzal álltak elő, hogy legyen annak nettó összege 100 ezer forint. AZ MSZP mintha balról akarná előzni a magát jobboldali konzervatívnak valló Fideszt. Nagy kérdés, hogy van-e még értelme és jelentése a XIX.-XX. századi értelemben vett jobb és bal oldalnak, vagy mindent visz a pragmatikus politizálás, ami nem ideológiai, hanem érdek alapon működik.

Négy pontos javaslattal állt elő a múlt héten a parlamentben, napirend előtt az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan. A párt szerint a megélhetési gondokat enyhíthetné az országban ha a nettó minimálbér legalább 100 ezer forint lenne. Tény, a kormány által jövőre javasolt bruttó 127 ezer forintos minimálbér nettóban kevesebb, mint 100 ezer forint, csupán 85 ezer.

Az ellenzéki párt javasolta a visszatérést a a korábbi nyugdíj-emelési rendszerhez is, mert szerintük a most bejelentett kiigazítás megalázóan kicsi. Az MSZP csökkentené az energiaárakat is, hogy senki ne fizessen többet az energiáért, mint amennyibe az ténylegesen kerül. És folytatnák az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését is.

A szocialisták béremelési javaslata valószínűleg a szakszervezeteket is meglepte, hiszen a munkavállalói érdekvédők még akkora mértékű minimálbér, illetve garantált szakmai béremelést sem követeltek 2017-re, mint amekkorát végül a kormány keresztülerőszakolt az egyeztetéseken. Varga Mihály a megállapodást követően közölhette, a minimálbér jövőre 15, a bérminimum 25 százalékkal emelkedik, 2018-ban pedig további 8, valamint 12 százalékkal emelkednek a legalacsonyabb bérek. A munkavállalók képviselői számára alapvetően fontos követelés, hogy a minimálbér nettó összege 2018-ban érje el a létminimum nettó összegét. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idén tavasztól már nem tesz közzé létminimum számításokat, de például a Policy Agenda szakemberei a hivatal módszertana alapján kiszámolta. A létminimum tavaly 88 064 forint volt. A jelenlegi és a béremelések gerjesztette némi inflációs nyomást is figyelembe véve valószínűleg 2018-ban sem éri el a létminimum a nettó 100 ezer forintot.

Előzés balról?

Úgy tetszik a szocialisták a 100 ezer forintos nettó bérminimum javaslatukkal mintha balról akarná előzni a Fideszt. Az előzés irányát azért is nehéz megállapítani, mert azzal sem igazán lehet "megvádolni" a kormánypártot, hogy egyáltalán bal oldali lépést hajtott végre - nyilatkozta a Népszavának Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője. Szerinte baloldali intézkedésnek akkor lehetne nevezni a béremelést, ha a kormány azzal indokolta volna a minimálbér és a bérminimum emelését, hogy csökkentse a társadalmi egyenlőtlenségeket, hogy a saját akarata és ne kényszerek határozzák meg a munkavállaló munkaerő-piaci helyzetét. Ez azt is jelenthette volna, hogy az emberek kitörhetnek az éppen adott munkakörükből és átképezhették volna magukat. Baloldali program lehetett volna az is, ha a kormányzat a működőképes hazai vállalkozások támogatását is a célok között jelölte volna meg. Balról előzésről megint csak akkor lehetett volna beszélni, ha például a Fidesz legalább néhány szót vesztegetett volna a 200-220 ezer közfoglalkoztatottra, akik teljesen kimaradtak a béralkuból - tette hozzá Kiss Ambrus. Bár az is igaz, hogy a magukat baloldalinak valló pártok, így az MSZP sem emlegeti őket túlságosan gyakran.

Számok a múltból

A szakszervezetek eredetileg azt javasolták, hogy a minimálbér három év során 10, 10,4, illetve 11,9 százalékkal emelkedjen. Ez is 23 százalékos növekedést jelentett volna összességében, de időben jobban széthúzva, a munkavállalók és a vállalkozók számára is elfogadható ütemezésben.

Az elmúlt évtizedekben azonban a jelenleginél rövidebb idő alatt, jóval nagyobb mértékű béremelésekre is sor került. Az első Orbán kormány például a 22500 forintos minimálbért két lépcsőben egy év alatt a kétszeresére emelte. Ezzel gyakorlatilag maga is hozzájárult a hazai könnyűipar, elsősorban a textilágazat tönkretételéhez. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő vállalatok képtelenek voltak kigazdálkodni ekkora költség növekedést képtelenek voltak kigazdálkodni.

A Medgyessy Péter vezette szocialista-liberális kormány pedig 2002-ben az oktatásban és az egészségügyben emelte 50 százalékkal a béreket. Az egyébként indokolt, de túl rövid idő alatt végrehajtott túl nagy ugrás a költségvetésen ejtett máig ható mély sebet.

A béremelési aktusban inkább a nagytőke támogatása kelthetett feltűnést. Amikor a kormány ráeszmélt, hogy ez a béremelés érzékenyen érinti a munkáltatókat, kiegyezett a nagyvállalatokkal és 19-ről 9 százalékra mérsékelte a a társasági adót. Az a több százezer kis- és középvállalkozás (kkv), amely a munkavállalók 65-70 százalékát foglalkoztatja és eddig 10 százalékos társasági adót fizetett, 1 százalékpontos tehercsökkenéssel számolhat. Ugyancsak baloldali lépés lett volna a Fidesz kormány részéről, ha igyekezett volna legalább valamelyest csökkenteni az ország keleti és nyugati régiói közötti egyre mélyülő társadalmi, gazdasági szakadékot. A legfejlettebb Győr-Moson-Sopron megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között 2008-ban a nettó átlagkereset különbsége 17 százalék volt, míg ez napjainkban eléri a 41 százalékot - jegyezte meg Kiss Ambrus. A válságig nagyjából azonos ütemben emelkedtek a bérek, de azt követően a keleti régiók leszakadása egyértelművé vált.

Összegezve sok elem hiányzik ahhoz, hogy ezt a béremelési programot baloldalinak lehessen nevezni. A szocialisták esetében sem annyira a balról előzés szándékát lehet érzékelni, mint inkább a ráígérést - vélte a vezető elemző.

Na ugye!

A szakember szerint egyébként a szocialisták elkövettek egy stratégiai, kommunikációs hibát. Viszonylag jól időzítve kezdték el korábban feszegetni a béremeléseket. A párt azonban nem állt ki teljes mellszélességgel a program mellé, sőt, az MSZP-re jellemző módon kiszólásokkal gyengítették a hatást. Akadtak akik demagógnak, populistának bélyegezték a kommunikációt, miközben hazai és külföldi közgazdászok is arra figyelmeztettek már tavaly is, hogy a béremeléseket meg kell lépni. Egyebek mellett a gazdaság felpörgetése miatt is. Az emberek a többlet jövedelmet többnyire itthon fogják elkölteni. Némileg az infláció is növekszik majd. A leszakadó régiókban, a közmunkások azonban csak elszenvedik majd a pénzromlás ütemének gyorsulását, nem lesz ellentételezés. Ha a szocialisták nem ejtették volna a témát, hanem konzekvensen kitartottak volna mellette, akkor most Orbán Viktor egyik kedvenc szófordulatával szólva mondhatták volna: na ugye!

Kényszerből lépett a kormány

A most elfogadott minimálbér, illetve garantált bérminimum-emelés mértéke, összege benne van a magyar gazdaság teljesítményében - állítja Kordás László a Magyar Szakszervezetek Szövetéségének (MSZSZ) elnöke. Arra, hogy az MSZP 100 ezer forintos nettó minimálbér javaslatának mi az alapja, nem talált magyarázatot.

A szakszervezeti vezető szerint rossz úton járnak a szocialisták, amikor a minimálbérre ráígérnek, mert ennél fontosabb felismerés, hogy ezzel a béremelési megállapodással a kormány gyakorlatilag beismerte, megbukott a keleti nyitás politikája. Annak a lényege ugyanis az volt, hogy az alacsony hozzáadott-értéket előállító vállalkozásokat alacsony bérekkel lehet Magyarországra vonzani. Ezt még Varga Mihály gazdasági miniszter is beismerte, amikor gazdasági paradigmaváltásról beszélt.

Az is nagy kérdés, hogy ki fizetné meg a jelenleginél is nagyobb mértékű béremelés árát - tette hozzá Kordás László. Az ilyen nagy mértékű emelések bizonyos vállalkozói szektorokban jelentős feszültségeket okozhatnak a bértorlódás miatt. A béremelések akkor nem okoznak nagyobb megterhelést a vállalkozóknak, ha az belátható pályán, belátható időn belül történik meg.

A szakszervezeti szövetség javasolta a kormánynak, hogy ha már a drámai munkaerő helyzet miatt erre a lépésre kényszerült, akkor a munkahelyvédelmi akciótervet ki kellene egészíteni azzal, hogy azoknak a főleg kisvállalkozásoknak, amelyeknek gondot okoz a minimálbér, illetve a bérminimum emelés, pályázhassanak támogatásért, például a nemzeti foglalkoztatási alapból. A szaktárca ígérete szerint számításokat végeznek, hogy hogyan lehetne egy ilyen megoldást találni.

A mostani bérmegállapodással a Fidesz-kormány valamennyit engedett a munkásellenességéből, amit jól jellemez a munka törvénykönyve munkaadóknak kedvező módosítása és más jogszabályok, például a sztrájkjog megcsonkítása. Ettől nem balra, csupán kényszerből lépett a kormány - tette hozzá Kordás László.

Sokak szerint ugyan már nem sok értelme van a korábbi korok fogalmai alapján jobb és bal oldalról beszélni, de azért még megkülönböztethetők valamennyire egymástól. A Fidesz politikai, társadalom és gazdaságpolitikai filozófiája, hogy adjunk a középosztálynak, lásd az egykulcsos adó, és majd ez a felsőbb réteg felhúzza a lejjebb lévő tömegeket. Ez egyértelműen jobboldali felfogás, még ha nem is sok valósult meg belőle.

Ezzel szemben az esélyegyenlőséget hirdető baloldal erre csak azt válaszolhatja, ne bízzunk abban, hogy ha többet adunk a középosztálynak, az majd fölhúzza az alsóbb rétegeket, hogy ne szakadjon ketté a társadalom kezelhetetlen mértékben, hanem segítünk nekik. Egyebek mellett a Fidesz kormány által kivezetett adójóváírással, vagy kiszámíthatóan növekvő minimálbérrel, többlépcsős személyi jövedelemadóval, amely elviselhető mértékben elvesz a tehetősebbektől és érdemben juttat a az alacsony jövedelműeknek. Ezzel megakadályozható lenne, hogy tömegek rekedjenek a létminimum alatti zónában. Ezt a bal oldali attitűd azonban nem nagyon látszik a magyarországi magukat baloldaliként meghatározó pártok esetében.

Valamilyen okból az ellenzéki pártok nem merik konzekvensen vállalni ezeket a megoldásokat. Inkább beálltak alkudozni a járulék csökkentésről, amit a munkáltató vagy béremelésre fordít, vagy elkölti, esetleg javítja a versenyképességét, korszerűbb berendezéseket vásárol és elküld néhány feleslegessé vált dolgozót.

Elmosódik a különbség

Ma a kormányzásban nem sok különbség látható jobb és bal oldal között. A szocialista kormányok privatizáltak, sok tekintetben neoliberális gazdaságpolitikát folytattak, a jobboldali konzervatív címkét viselő kormányok pedig államosítottak. A vezető elemző szerint nem igazán tapasztalható késztetés a baloldal részéről, hogy a gazdaságpolitikában megkülönböztesse magát a jobboldaltól. Sokkal inkább arról szól a vita, hogy ki mit gondol a demokráciáról, Alkotmánybíróságról, sajtó és gyülekezési szabadságról és egyéb ügyekről, amelyek azonban a kistelepülések Magyarországának problémáira nem kínál választ. A béremelésekkel kapcsolatban egy keményen baloldali témát elővettek a szocialisták, majd ugyanazzal a lendülettel meg is ijedtek tőle és újra visszamenekültek a megszokott panelek mögé - említette Kiss Ambrus. A "merjünk bal oldaliak lenni" elv nem érvényesül a szakpolitikai kérdésekben, amelyek pedig alapvető társadalomszervező ügyek lehetnének.

A bal és jobb oldalra egyaránt jellemző, hogy igazából képtelenek eldönteni, mi az állam feladata. Miközben például az Orbán-kormány lázasan államosít, a Lázár János-Csepreghy Nándor páros arról nyilatkozik, nincs szükség annyi állami alkalmazottra. Egyik oldal sem fogalmazta meg pontosan mekkora államot is akar. A kicsi, olcsó szolgáltató állam meghatározása is késik, pedig annak is lenne bal és jobb oldali alternatívája. Jelenleg Magyarországon egyik oldal sem vállal világos értékrendet.

Az MSZP nem előzi balról a Fideszt

Akár indokolt is lehetne a a szocialisták és a Fidesz közötti vetélkedés, hogy ki előz kit balról, ha az MSZP csak néhány hete állt volna elő azzal a javaslattal, hogy a minimálbér nettó összege haladja meg a létminimumét. Ám ezt a párt immár hat éve mondja, de a 2014-es országgyűlési választási kampányában is hangoztatta - mondta a Népszavának Gúr Nándor az ellenzéki párt országgyűlési képviselője. A hatalom pedig nem a balról előzés szándékával emelte jelentős mértékben a minimálbért és a garantált bérminimumot, hanem például az MSZP és a szakszervezetek, valamint az egyre drámaibbá váló kivándorlás, a munkaerőhiány nyomására kényszerből lépett. Ha a kormány hallgatott volna 2010-ben, vagy legalább 2014-ben a szocialistákra, akkor talán sokkal mérsékeltebb lett volna főleg a fiatal szakemberek elvándorlása. A novemberben aláírt béremelési megállapodással egyébként 2018-ra is csak a létminimum elérését célozta meg a kormány és nem a 100 ezer forintos nettó minimálbért.

A jövőre megvalósuló, de még a reménybeli 100 ezer forintos nettó minimálbér sem igazán csalogathatja haza azokat, akik már elmentek, de talán lesznek, aki a bérhullám miatt esetleg meggondolják magukat és Magyarországon maradnak.

A 100 ezer forintos minimálbér forrása pedig előteremthető a munkáltatók további terhelése nélkül is - magyarázta Gúr Nándor. A költségvetés több módon is szerepet vállalhatna a 100 ezer forintos nettó minimálbér forrásának előteremtésében, például a minimálbér esetében célszerű lenne ismét bevezetni az adójóváírás rendszerét. Így a munkáltató terheinek növekedése nélkül emelkedhetne a minimálbér összege.

A béremelések kapcsán jövőre bejelentett 5 százalékos járulékcsökkentéssel együtt is inkább pozitív hozadéka lesz az intézkedésnek a költségvetésre. A büdzsé ugyan lemond nagyjából 400 milliárd forintos bevételről, csak hogy a magasabb nettó minimálbér és bérminimum nagyobb járulék bevételével, valamint a felpörgő fogyasztás, Európa legmagasabb áfa kulcsával párosulva ezt a "hiányzó" összeget visszatermeli az államkasszába - jegyezte meg az MSZP politikusa.



 A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke szerint a közműszolgáltatásoknál végrehajtott rezsicsökkentéseknek az érintett ágazatokban dolgozó munkavállalók az áldozatai, ugyanis például a gázszektorban foglalkoztatott 3000 alkalmazott bére az elmúlt öt évben emiatt csökkent reálértékben.