könyv;Boros Jenő;Magyar autókrónika;járműtörténelem;

- Magyarok a járműtörténelemben

A hazai járműipar 111 éves történetét dolgozta fel Boros Jenő autós szakújságíró Magyar autókrónika című könyvében, melyet tegnap mutattak be a műszaki egyetemen. De szerepelnek benne az iparág történetének elismert magyarjai. 

Nem csak a legismertebbek, Galamb József, a Ford T-modelljének egyik atyja, vagy a dinamó feltalálója, Bánki Donát és a nagyközönség által kevéssé ismert tehetséges magyar mérnökök, konstruktőrök, mint Finta László, a világon a legnagyobb darabszámban gyártott autóbuszának, az Ikarus 200-asnak a formatervezője. Olvashatunk a híres hazai márkákról, az Ikarus mellett, a Csepelről, a Rábáról.

A történelmet kedvelők találkozhatnak a II. világháború egyik magyar gyártású katonai szállító járművével a Botonddal is. Ennek a járművek a keletkezéstörténete is rendkívüli. Tervezőjét, Winkler Dezsőt a nácik kétszer is elhurcolták, mindkétszer megszökött, haza Magyarországra.

Talán kevesen tudják, de a XX. század első harmadában még Magyarországon is volt személyautó gyártás. Ez a II. világháború után ugyan megszűnt, de szinte napjainkig fel-fel tűntek olyan mérnökök, konstruktőrök, akik egyedi modelleket terveztek, és készítettek. A híres elektromos meghajtású Puli is megtalálható a könyvben, amelyik majdnem karriert csinált. A kortársak közül sokak mellett olvashatunk Anisits Ferencről is, aki a sokáig a BMW vezető mérnöke volt.

A könyvben több száz fotó és műszaki rajz mutatja be az autótörténelem magyar nagyjait és alkotásaikat.

Évről évre növekszik a regisztrál HIV-fertőzöttek száma hazánkban, ám továbbra is nagyon sokan vannak, akiket nem tartanak nyilván, többségük nem is tud arról, hogy beteg. Ma van az AIDS elleni küzdelem világnapja, a szakemberek ismét felhívják a figyelmet a szexuálisan aktív felnőttek rendszeres HIV-szűrésének jelentőségére. Magyarországon azonban továbbra sincs államilag támogatott, tényeken alapuló prevenció.