A hírbe hozottak névsora alapján kizárólag szakmai szempontokat figyelembe véve Sós Csaba, a MÚSZ szakmai vezetéséért felelő alelnöke jó választásnak bizonyulna, hiszen az 1977-es Európa-bajnokságon bronzérmes úszó több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik, szakberkekben kutatói és oktatói munkássága miatt általános megbecsülés övezi.
Az "úszóháború" napjaiban többször felmerült a korábbi olimpiai aranyérmes Czene Attila szerepvállalásának lehetősége is, aki a második Orbán-kormány első éveiben, 2010 és 2012 között vezette a sportállamtitkárságot. Czene egyébként megnyilvánult a november 15-én kirobbanó, Gyárfás pozícióját végleg megingató vitában is: egy nyilatkozatában azt közölte, diktatórikus állapotok uralkodnak a MÚSZ háza táján.
A mai viszonyokat figyelembe véve nem zárható ki a kormánypárt lehetséges szerepvállalása sem, hiszen tudvalévő, hogy a 2024-es olimpiai kandidálás esélyeire is kihatással lévő jövő évi budapesti vizes-világbajnokság miatt a FIDESZ számára is kiemelten fontos a szövetségi elnök személye. Ennek fényében Gyárfás-utódként korábban felmerült a 2017-es vb-t szervező bizottságot vezető Seszták Miklós fejlesztési-miniszter, s Szabó Tünde sportért felelős államtitkár neve is. „A fejlesztési miniszter nem vállalja, nem is vállalhatja el a MÚSZ elnöki posztját” – írta saját információra hivatkozva a Népszava november 23-i lapszáma, míg Szabó Tünde újságírói kérdésre felelve azt válaszolta, hogy sportállamtitkári pozíciója összeférhetetlen a MÚSZ elnöki teendőinek ellátásával.
